2011. augusztus 24., szerda

Nicole Jordan - Beteljesült vágyak

Jordan, Nicole: Beteljesült vágyak

A regény az 1800-as évek elején Angliában játszódik. Adott a kiábrándult hős, aki nem hisz a szerelemben és a kissé naiv hőnő, aki csak szerelmi házasságot akar kötni. Ki is szemeli a férj szerepére a szomszéd földbirtokost és elhatározza, hogy elcsavarja a fejét.

Csak hát az életben nem úgy történnek a dolgok, ahogy elterveztük, és miközben Roslyn tanácsokat kér a dölyfös hercegtől, akarata ellenére beleszeret.

A herceg nem hisz a szerelemben, lesz így belőlük valaha egy pár?

"Roslynnak először elkerekedett a szeme a csodálkozástól, majd
amikor megértette, mit is akart mondani a herceg, összehúzott
szemmel meredt a férfira.
– Szóval ezért haragszik rám olyan nagyon? Mert megijedt a
következményektől?
– Elsősorban igen – felelte Drew gúnyos mosollyal. – Azt
akartam, hogy a szeretőm legyen, édes, nem azt, hogy a feleségem.
– Azért nem csak én vagyok ludas, felség – válaszolt Roslyn
önkéntelenül elmosolyodva. – Ha jól emlékszem, ön tett ajánlatot
nekem, nem én kerestem a kegyeit.
– Meg kellett volna állítania, mielőtt megcsókolom.
– Túlságosan megrémített, hogy úgy rám rontott.
– Magára rontottam? – kérdezett vissza a férfi, felvonva a
szemöldökét.
– Lehet, hogy a kifejezés kissé túlzó, de hihetett volna nekem,
amikor kijelentettem, hogy nem kívánok a szeretője lenni.
– Azt hiszem, azért elnézését kell kérnem – felelte a férfi, és
finoman biccentett.
– Nos, talán nem véletlen, hogy olyan nőnek gondolt – válaszolt
Roslyn, gúnyos mosollyal.
– Valóban – mondta Arden szárazon. – Különösen, hogy a
kurtizánok bálját pontosan azzal a céllal rendezik meg évente, hogy a
férfiak kedvükre válogathassanak a hivatásos szeretők között, és
minthogy Fanny Irwin társaságában időzött, amikor
megpillantottam... A legkevésbé egy ártatlan szűzre számítottam
azon a bálon. Higgye el, nem szokásom előkelő ifjú hölgyeket
elcsábítani. Ami azt illeti, kerülöm őket, mint a pestisest.
– Nos, szerencsére nem történt nagyobb baj, így akár gratulálhat is
magának, amiért sikerült megmenekülnie. Most már biztonságban
van."

Victoria Kiadó, 2010 354 oldal

10/10

2011. augusztus 23., kedd

Jane Johnson:A szerelem amulettje



Jane Johnson:A szerelem amulettje

Meg kell mondjam a könyv eleve plusz ponttal indított nálam,mivel szeretem az Egyiptomi,Afrikai és hasonló kultúrák történeteit.

Adva van két szál a könyvben.
Egy mai kori,modern,céltudatos nő Isabelle,a főszereplő,aki nehezen engedi magához közel az embereket.
Halott édesapjától kap egy titokzatos dobozt és levelet,ami felkelti a kíváncsiságát és a Szahara forróságába vezeti őt.
Nagy jellemfejlődésen megy keresztül és rengeteget tanul.Viszont csak a végére kedveltem meg.
Ebben a szálban legfőképpen a hegymászás és az a köré csoportosuló tudnivalók tetszettek a legjobban.
A másik szál viszont vitte a könyvet.
Mariata, egy legendás tuaregi hercegnő viszontagságos életéről szól.
Ezeknél a részeknél faltam a könyvet,a vastagsága ellenére is.
Néhol meglepődtem,az írónő tudott még új csavart vinni a témába.

És természetesen a végén a két szál össze kapcsolódik,amiben már az elején is biztos voltam.Sejteni lehetett,de ez nem zavart,pedig szokott egy történetnél.

Annyira jól ír az írónő,hogy néha éreztem a sivatag forróságát,a szereplők szenvedéseit vagy örömét.
Látszik,hogy nem összecsapott munka,hanem sok munka van benne.
Jól ötvözi a kultúrát,a régmúltat a mostani élettel,a modern korral.

Két dolgot említenék csak negatívumként.
Az egyik a tuareg írás,a jelképek bele kerülhettek volna a könyvbe,hogy legyen elképzelésünk róla.
A könyv végével sem voltam elégedett.Kicsit elsietett lett.

A borítója nem igazán nyerte el a tetszésemet ezúttal.Egy szép sivatagi kép megfelelőbb lett volna más színekkel.

Egy izgalmakkal teli romantikus könyv ötvözve egy kis afrikai kultúrával!

Senkit se tévesszen meg az 500 oldal,gyorsan haladós könyv.Két nap alatt kiolvastam,pedig nyaraltam közben.

Spoiler!!!!!!!!!!!!!!!


Amiket nem értettem vagy bosszantottak a könyvben:
-Mariata büszke nő,de a végén mégis megadja magát gyűlölt ellenségének és megszökés helyett hozzámegy.Miért?
-elveszíti gyermekét és nem keresi tovább?
-A végén egymásra talál Mariata és szerelme,de olyan hirtelen,eddig nem tudtak egymásról,aztán meg hirtelen igen?nem nagyon értettem
-és legvégül együtt a család,de a gyermekükkel nem is foglalkoznak,csak egymással,a lány is mástól tudja meg hogy ők a szülei,nekem ez olyan furcsa volt,talán ezért nem tetszett a könyv befejezése csak



A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
saját,recenziós
504 oldal

Anita Shreve:Üvegcserepek


Anita Shreve:Üvegcserepek

Összességében véve tetszett a könyv.
Jók voltak a szereplők,a jellemrajzok.Szinte ez adja meg a könyvnek a keretét.

Az elején nehezen követtem ki-kicsoda,de bele rázódtam.És a szálak lassan össze kapcsolódtak egy nagy egésszé.

A sok lebontott fejezet miatt gyorsan olvasható,annak ellenére hogy nagy érzelmekről van benne szó.

Honorát a főszereplőnket megszerettem.Megérdemelte volna a boldogságot.
Férjét Sextont már az elejétől fenntartással fogadtam és be is váltotta a hozzá fűződő reményeimet.
Egyszerűen túl gyorsan bele ugrottak a házasságba úgy,hogy nem ismerték egymást és nem illettek össze.
Francis még egy kedvenc szereplőm lett.Tetszett McDermottal való kapcsolatának ábrázolása.
Vivian üde színfoltja a könyvnek,vidámságot,fesztelenséget csempész a könyv komor hangulatába.

A könyv néhol túlcsordul az érzelmekkel,néhol pedig gyorsan pörögnek az események.
Mert a szereplőkön kívül az akkori (1930 körül)szeszcsempészetet,a gyári munkások nehéz élethelyzetét,a szegénységet is bemutatja.

Amit sajnáltam,az a könyv befejezése.Én máshogy fejeztem volna be.De ilyen az élet.
Az olvasó ne számítson boldog végkifejletre,mert bizony egy drámát olvashatunk,ami már a könyv elejétől érződik.

A borítója nagyon szép lett!
A másik amit még dicsérnék,az az ára.
Mostanában irtózatos áron lehet csak jó könyvet vásárolni,de ez a könyv megcáfolja ezt!

A történetről:
Honora és a férje tengerparti házat bérel, amely ugyan öreg és megvannak a maga hibái, mégis tökéletes otthonnak kínálkozik egy új házasság számára. Ő és Sexton lelkesen látnak a felújítási munkálatokhoz, és egyben közös életük elindításához. Sétái alatt Honora összegyűjti a partra mosott üvegcserepeket, amelyeknek mindegyike más és más történetet rejt. Sexton módot talál arra, hogy megvásárolja a házat, ám a lehető legrosszabb pillanatban. Gazdasági válságba kerül, és a pénzügyi problémák súlyosbodásával Honora ráébred, milyen fenyegető lehet a küszöbén kívül létező világ. A regényben, miként a tengerparton gyűjtögetett áttetsző, színjátszó üvegdarabkákban, egymásra rétegződnek a korszak színei, hangjai, textúrája. Megismerkedünk Viviannel, a fesztelen gondolkodású bostoni társaságbeli nővel, aki elutasítja a hagyomány minden formáját, s aki Honora legjobb barátnője lesz. McDermott, a közeli gyár egyik munkása olyan hatással van Honorára, hogy a fiatal nőnek végig kell gondolnia a bizalomról és a szerelemről kialakított elképzeléseit. Francis, az őszinte, nyílt fiú jelenti az összekötő kapcsot ezek között a szereplők között, miközben a világ, amelyben élnek darabokra hullik. Az Üvegcserepek a bizalom, és az árulás, a házasság és a vonzódás felejthetetlen története napjaink egyik legmeggyőzőbb széles látókörű és megnyerő írójának tollából.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/

saját,recenziós
10/7
387 oldal

Kresley Cole - Vámpírzóna

Cole, Kresley: Vámpírzóna

A RITA-díjat besöprő Kresley Cole egy kegyetlen démon kufár és az őt elbűvölő, gyönyörű fiatal fél lény felvillanyozó történetével folytatja nagy sikerű Halhatatlanok alkonyat után című sorozatát. Egy igéző szépség, akit nem birtokolhat, de akinek ellen mégsem állhat…


Cadeon Woede-nak nincs nyugta, míg ki nem küszöböli a csorbát, mely szüntelen kísérti. Csakhogy amint megszerzi megváltása kulcsát, a fél lény Holly Ashwint, máris rájön, hogy a nő, akit saját céljaira akar használni, majd eldobni, éppúgy kísérti, mint a múltja.
Egy megkínzott harcos, akitől rettegnie kéne, de akit megtagadni nem tud…


Az emberként felnevelt Holly-nak sejtelme sincs, hogy a félelmetes legendák a valóságról szólnak, míg össze nem találkozik egy goromba démonnal, s az valami érthetetlen oknál fogva óvja, mint a szeme világát. A mítosz és a hatalom érzéki, új világába taszítva, Holly hamarosan eleped védelmező démona tüzes érintéséért. S megadja magát a sötét vágyaknak…
Épp csak kivívja Holly bizalmát, s mondjon le máris róla? Árulja el legvadabb álmai beteljesítőjét, szíve rabul ejtőjét?

A könyv eredeti címe Dark desire After dusk, sajnos a magyar cím elég béna lett.
Az egész sorozat nagyon jó, különlegesek a szereplők, a helyszínek és mindig van benne románc és erotika.

Kiadta az Ulpius-ház 2011, 448 oldal

A könyv és a borító is 10/10

2011. augusztus 22., hétfő

Katie Fforde: Tökéletes ajánlat

Fforde, Katie: Tökéletes ajánlat

Sophie Apperlyt, a fiatal angol lányt nyomasztja, hogy túlzottan intellektuális, ám szegény családtagjai lekezelően bánnak vele, és gyakorlati képességeit sem becsülik semmire. Amikor legjobb barátnője, Milly meghívja magához New Yorkba, él a lehetőséggel.
Hamarosan úgy érzi, mintha egy romantikus kalandfilm kellős közepébe csöppent volna, és úgy dönt, minden percét kiélvezi. Ismeretsége Matildával, a dúsgazdag idős hölggyel és annak vonzó, ám kissé arrogáns unokájával, Luke-kal, nem várt események sorát indítja el. A férfi vonzó javaslattal áll elő: segít Sophie-nak, hogy megmentse családját az anyagi csődtől, cserébe viszont apró szívességre kéri. De vajon milyen ellenszolgáltatásra gondol?…

Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam és kedvet kaptam a többi magyarul megjelent könyvéhez is (Hív Amszterdam, Száz boldog esküvőm, Szerelmes levél). Igazi kellemes nyári olvasmány. Sophie egy életvidám, szimpatikus lány, akit teljesen elnyom a családja. Az ember hamar megkedveli és végig szurkol neki, hogy boldog legyen. A férfi főhős, Luke egy tipikus arrogáns ügyvéd, aki megcsömörlött a rávadászó üresfejű hölgyektől és bár eleinte gyanakodva fogadja, később megkedveli Sophie-t. Nagyon aranyos még az idős hölgy, Matilda, aki szeretné összeboronálni a fiatalokat. A könyv tartalmaz váratlan fordulatokat, izgulhatunk Sophie-ért, de persze mint minden romantikus könyvnél, itt is heppi end a vége.

Kiadja az Ulpius-Ház Kiadó

10/10


2011. augusztus 21., vasárnap

Catherine Anderson - Indián Hold

Catherine Anderson: Indián hold

Egy ősi prófécia szerint Farkasölő, a fiatal félvér komancs indián találkozni fog egy fehér bőrű nővel, „akinek hangját elnémítja a szomorúság”, és aki örökre megváltoztatja majd az életét. A férfi gyűlölete a sápadtarcúakkal szemben a jóslat ellenére nem szűnik, sőt ádáz bosszút esküszik ellenük, amikor egy, a faluját ért támadás alkalmával várandós feleségét az amerikai hadsereg katonái brutálisan meggyilkolják.
Az alig húszéves Loretta Simpson tragédiáját viszont épp a komancs indiánok okozták. Félelme és gyűlölete olyan erős, hogy a szörnyű nap óta egyetlen hang sem jön ki a torkán. Az indiánok azonban visszatérnek: élükön Farkasölővel, az amerikai hadsereg legagyafúrtabb és legveszélyesebb ellenségével…
Beteljesülhet-e a jóslat, egymásra találhat-e a két ellentétes és egymással ellenséges világ képviselője, a rézbőrű indián és a mézhajú lány? Leküzdik-e az előítéleteket, a félelmeket és a fájdalmakat, hogy végül eggyé válva esélyt adhassanak komancsok és fehérek békés egymás mellett élésére?

Catherine Anderson különleges, a 19. század Amerikájában játszódó négyrészes sorozatának első darabját tartja kezében az olvasó. A regény nem csupán izgalmakban bővelkedő, lebilincselő szerelmi történet, de bepillantást enged az indián emberek mára már letűnt, ismeretlen világába is.

Ez a regény egy négy részes sorozat első része.

Nem egy hagyományos indiánregény, de én megszerettem Catherine stílusát , bár a szereplők sok megpróbáltatáson mennek át a könyveiben a végén mindig egymásra találnak.

Köszönet a General-Press Kiadónak.

10/10

2011. augusztus 16., kedd

Nina Stein:Katalin leányai


Nina Stein:Katalin leányai



A könyvet hol szerettem,hol utáltam.Egyszer letettem volna legszívesebben,majd ismét faltam az oldalakat.
Nagyon hullámzó a stílusa.Volt hogy elvarázsolt,volt hogy untatott.

A könyv címe nem a valós tartalmat takarja,csak érinti a témát.Pedig nagyon jó lett volna azt olvasni végig a könyvben,mert az volt a legérdekesebb,legjobban kiforrott.
A naplóbejegyzéseket faltam,a szereplőket is kedveltem,meghökkentettek,féltettem őket.Símán lehetett volna ez a fő vonal vagy csak ez a könyv témája.

A jelenben történő nyomozós,kutatós részeket is kedveltem,viszont néhol nehezen volt követhető.Nem értettem miből jött rá egy dologra vagy mi miből adódott.Volt pár feljegyzés is,amit nem értettem,hogy hogyan került a könyvbe.Bár lehet hogy én voltam túl fáradt a könyvhöz.
Jó volt megismerni a kutató munkát közelebbről.Nekem való munkakör lenne.:)
Poros leltárak,sok könyv,kutakodás,misztikum,eltűnt tárgyak...

A főszereplőt nem kedveltem meg,kicsit felszínesnek tartottam.
Gondolom a koncepció egy öntudatos,gondolkodó nő akart lenni,talán kicsit erősre sikerült és ezért nem került hozzám közel.Igaz tapasztalható némi jellemfejlődés a könyv végére.
A többi szereplő is felejthető,keveset tudunk meg róluk.

A szerelmi,érzelmi szál nem túl erős,de szerintem nem is kellett a könyvbe,teljes egészében kihagyható lett volna.

Olvasás közben mindig vártam valamit,talán egy fenyegetést vagy egy meglepetést,egy gyilkosságot,amit jobban kifejtenek,árulást,Mira menekülését vagy bármit,ami egy jó kalandkönyv tulajdonsága.Aztán végül nem is kellett a könyvben,így is jó lett,bár túl gyors lett a befejezés.Még lehetett volna nyújtani ,a feszültséget gerjeszteni...

A vége nagyon titokzatos lett,gondolom második rész is lesz ezzel kapcsolatban.

A könyv összességében véve érdekes volt,tetszett is,bár nem lett a kedvenc könyvem.
Remélem az írónőnek lesz még könyve,hasonló témában,egy kicsit jobban kidolgozva.

A borítója ötletes lett,az alapján és a fülszöveggel biztos megvettem volna.

Gondolkodós,odafigyelős könyv.Igaz gyorsan haladtam az olvasásával,de oda kell figyelni az apró részletekre is,ha akarjuk érteni a könyvet.

A történetről röviden:
1806 november 25-én Szent Katalin ünnepére készült Tirpe városa. A Szent Katalin leánynevelde növendékei ekkor tartják szokásos évi körmenetüket. Ezúttal a felvonulás tragédiával végződik, mert rejtélyes körülmények között eltűnik az egyik Katalinleány. Szökés vagy emberrablás?
Kétszáz évvel később a csinos történészhallgató, Mira egy rejtélyes mintázatú terítőt lát meg egy régi újság fényképén. Barátjával, a művészettörténész Berdissel próbálják megfejteni a furcsa szimbólumok jelentését. A kutatás az egykori tirpei leányneveldéhez vezet, ahol a két bölcsész hátborzongató felfedezésekre jut, misztikus társaságok nyomára bukkan, miközben úgy tűnik, valakiknek még most is nagyon fontos, hogy a sötét titkok rejtve maradjanak...

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!


Athenaeum kiadó:
http://kiadok.lira.hu/kiado/athenaeum/
10/7
saját,recenzió
256 oldal

2011. augusztus 14., vasárnap

Georgette Heyer:Frederica


Georgette Heyer:Frederica


A könyv történelmi szerelmes könyv.
A kedvenc témám,ezért nagyon akartam szeretni,lehet ez volt a baj.Mert sajnos nem tetszett annyira,mint vártam.Sosem jó túl nagy elvárással kezdeni egy könyvet.

Korhű,nagyon jól bemutatja az akkori világot,a nők helyzetét,az apró lázadásokat,amiket tesznek az élhetőbb életért.
A gyermek szereplők szerethetők,bár néha túlságosan is izgágák.
A felnőttek közül Fredericát, a főszereplőt megkedveltem,bár néhol nagyon nem látott tovább a szeménél,annak ellenére hogy nagyon inteligensre lett írva a karaktere.
Alverstoke kuzin nagyon szórakoztató,ahogy apró jellemfejlődéseket mutat és lesz egyre emberibb és szerelmes...
Viszont a többi szereplő nagyon untatott néha.
Az elején elvesztem a rengeteg név,családtag között.Sok felesleges szereplőnk is van.
De azért a közepére bele lehet jönni,ki-kicsoda.
Akit a legjobban utáltam az Charis.Nem is a legjobb szó rá hogy utáltam,inkább lenéztem.Nagyon bugyuta és bosszantott nagyon.
A szerelmes szál nem sikerült túl erősre.
Viszont a könyvben nagyszerű a humor és az irónia keveréke.Feldobta a könyvet.
Egy gyorsan olvasható,szórakoztató,szerelmes regény.
Senkit ne ijesszen meg az oldalszám.
Kikapcsolódásnak tökéletes,így a nyárra.

A borítója nagyon szép lett.Kíváncsi lennék ki festette a képet,ami a könyv borítójául szolgál.


A történetről:
Frederica azért viszi Londonba kisebb testvéreit, mert elhatározza, hogy igen előnyös házasságot szerez gyönyörű húgának. Fel is keresi ez ügyben távoli unokatestvérét, Alverstoke márkit. A bájos, talpraesett és üdítően egyenes Frederica nagy hatással van a márkira, aki maga is csodálkozik, hogy teljesíti a kisasszony kérését, és bevezeti őket a társaságba. Alverstoke márki általában bizalmatlan a családjával, vagyis két arrogáns nővérével és a tágabb família számtalan, kegyeit kereső tagjával, ezért minden tőle telhetőt igyekszik megtenni, hogy távolságot tartson tőlük. De ez a merész, mindazonáltal felettébb érdekes egyéniségű vidéki unokahúg egyik bonyodalomból a másikba kerül, és mindig nála kötnek ki segítségért. A márki észre sem veszi, hogy veszélyesen gyengéd érzelmei támadnak a kisasszony iránt.

A könyvet köszönöm a Gabo kiadónak!

Gabo kiadó:
http://www.gabo.hu/
saját,recenziós
456 oldal
10/7