2011. április 24., vasárnap

John Le Carré:Zebra dala


John Le Carré:Zebra dala


A könyv tipikusan nem az én stílusom,de úgy voltam vele,mindenképpen elolvasom mert sokan dicsérik a munkásságát.

Egy amolyan James Bond stílusú könyv,ami inkább férfiaknak íródott,de a nők is élvezni tudják.
Az író jól csűri-csavarja a mondanivalóját.Néhol számomra átcsapott unalmassá,de utána ismét száguldozni kezd a történet.

A főszereplő érdekes ember,már a származása is izgalmas,tekervényes.
A pasi okos és tanult,na meg humoros is néhol.Számomra roppant szimpatikus.És mégsem az a tipikus hősködő személyiség.

A többi szereplő sem a megszokott unalmas karakter,bár csak felületesen ismerhetjük meg őket...
Sok utalás van benne az afrikai helyzetről,Kongóról,ez köré épül a történet maga.
Sokszor nem tudjuk hogy főszereplőnk melyik fél mellé áll.Nem tudjuk a jók vagy a rosszak melyik tábor is valójában?

Mondanivalója sajnos nagyon időszerű.


A könyv szerkesztése,fordítása is remek munka.
Nem körmondatokban adagolja a történetet.
Egy igaz kémregény,de ezen belül is kicsit más.
A borítója érdekes,nem mondanám teli találatnak,de nem olyan rossz.

Néhol nehezen követhető,nem egyszerű,több szálon fut a közepén.

A vége meghökkentő,ami még jobbá teszi magát a történetet .

Rövid tartalom:
Az afrikai születésű 29 éves szinkrontolmács, Bruno Salvador, akit mindenki csak Salvónak hív, remekül él Londonban. Csinos és befolyásos felesége újságíró, munkáját nemcsak jól megfizetik, hanem még az angol titkosszolgálat is igényt tart rá – persze a legnagyobb titokban. Így kerül hirtelen Salvo egy kis szigetre valahol az Északi-tengeren, ahol kongói hadurak és nyugati befektetők tárgyalásain kell tolmácsolnia. Salvo itt olyasmit hall, amit nem kellett volna, és úgy érzi, szülőföldje, Kongó érdekében cselekednie kell, ám ebben legfőképpen megbízói akarják megakadályozni. Salvo nem tehet mást, hallgat lelkiismerete szavára, amelyről kiderül: sokkal inkább Afrikában gyökerezik, mint a képmutató nyugati világban.

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/
könyvtári

288 oldal
10/8

Karen Marie Moning:Keserű ébredés


Karen Marie Moning:Keserű ébredés


Már nagyon vártam hogy végre megérkezzen a könyv.
Mást vártam.Tini regényt a szokásos tündér vonulattal.
Meglepett.

Egy rövid betekintés:
MacKayla Lane Georgiában élő kisvárosi lány. A vihogós csitri egyszeriben komor felnőtté válik, amikor értesül Írországban tanuló nővére, Alina meggyilkolásáról. Mobiltelefonjáról meghallgatja testvére utolsó, kétségbeesett és rejtélyes üzenetét. Dublinba utazik, hogy a számára felfoghatatlan, misztikus nyomokat követve eljusson Alina gyilkosáig, és bosszút álljon rajta.
A válaszok keresése közben azonban nemcsak nővére titokzatos életének, szerelmének és halálának részletei tárulnak fel előtte lépésről lépésre, hanem az ír város ódon falak mögötti, láthatatlan árnyékvilága is. Az ijesztő események sodrában rá kell döbbennie, hogy a múlt egymással is könyörtelen harcban álló furcsa figuráinak mesterkedéseit csakis akkor képes túlélni, ha megtanulja használni újonnan felfedezett adottságát, amelynek révén betekintést nyerhet a tündérek veszedelmekkel teli világába. A veszélyek leküzdésében segítőtársa is akad a kiismerhetetlen könyvesbolt-tulajdonos, Jericho Barrons személyében. A nagy tudású férfi történetei révén érti meg, hogy ha nem sikerül megakadályozni a tündérek és az emberek világát elválasztó falak teljes leomlását, akkor az emberiség jövője reménytelen. Mac fokozatosan tudatára ébred, hogy miféle küldetésre figyelmeztette őt Alina abban a bizonyos utolsó üzenetben. Neki kell megtalálnia az ősi Sinsar Dubh-t, a Sötét Könyvet, mert aki először szerzi meg a Tuatha Dé Danaan félelmetes erejű relikviáját, az mindkét világ ura lehet.

A főszereplő Mac, hatalmas változásokon esik keresztül hol lelkileg,hol külalakra.
Egy olyan nő,aki alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.Néhol felelőtlen.
Szerethető,bár valamiért nem kedveltem sokáig.Talán a túl sok kesergése,határozatlansága miatt.
Egy szőke barbie rózsaszín körömlakkal,amit ki is hangsúlyoz,viszont humoros,élces,tud küzdeni.

Barrows-t férfi főszereplőt nem tudtam megkedvelni,olyan mintha a másik csapatban játszana.
Szexi,titokzatos,erős és különc.Pont egy megfelelő férfi karakter,mégsem szimpatikus számomra.

A történés izgalmas,pörgős,lebilincselő.Néhol leül kicsit,majd ismét felpörög.
Imádtam a humort benne.

Maga a tündér világ nagyon érdekesen lett kialakítva,tetszett nagyon.
A tündérek jelen esetben nem aranyos kis szárnyas lények,akik nem ártanak senkinek sem,hanem félelmetesek,rondák,furák és álcázzák magukat.

Ami fura volt és én kihagytam volna,az a bugyitologató tündér.Nekem ő sok volt a szexuális erősségével.

Romantikus vonulatot ne várjuk a történethez,ami számomra felüdülést jelentett.

Ez az a könyv,ami igencsak az én stílusom,mégsem szippantott be annyira hogy még és még kérnék belőle.Megmagyarázni nem tudom sajnos hogy miért.
De várom a következő részét,hátha többet kapok belőle és jobban tetszeni fog.

Gyorsan olvasható,nekem fél napig tartott a könyv.
A borítója eszméletlenül tetszik,szerintem el lett találva nagyon.


Egy nagyon jó kis idézet,,én is ezt gondolom:
"Egyébként szeretem a könyveket, jobban, mint a filmeket. A filmek megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyenek saját gondolataid. A filmek egy rózsaszín házat mutatnak, egy jó könyv viszont azt mondja, hogy van egy rózsaszín ház, de megengedi, hogy az utolsó simításokat magad végezd el, esetleg kiválaszthatod a tető stílusát, és leparkolhatsz előtte. Az én képzeletem mindig felülmúlta a filmeket."

Az írónőről:

Vezetéknév: Moning,

Keresztnév: Karen Marie

Születési hely Cincinnati, Ohio

Születési idő: 1964

Karen Marie Moning a Purdue Egyetemen szerezte a diplomáját társadalom és törvénykezés témában.
Több különféle munkában próbálta ki magát: dolgozott mixerként, számítógép-szaktanácsadóként és biztosítási szakértőként, mielőtt visszatért eredeti álma megvalósításához: az íráshoz.
"Mindig lenyűgözött a szavak teremtő és szórakoztató ereje. Még mindig emlékszem arra, mennyire feldobott az, amikor édesanyám először vitt el egy könyvtárba - azok a végtelen világok, amelyek felfedezésre vártak. Attól a perctől kezdve függővé váltam.˝
Karen Moning Cincinnatiban él a Holdárnyék nevű macskájával.

Kelly kiadó:
http://kellykiado.hu/

saját
300 oldal

10/7

Frédérick Leboyer:Gyöngéd születés


Frédérick Leboyer:Gyöngéd születés



Kicsit új a téma.De hamarosan szükségem lesz rá és most sok ilyen jellegű könyvet is olvasok a többi mellé.
Erről a könyvről feltétlenül írnom kellett ,mert kiemelkedik a többi közül.
Nem csak magáról a szülés menetéről szól.Több ennél.
A baba szemszögéből mutatja meg magát a szülést.
Nem csak az anyukán fájdalom és szenvedés a szülés,hanem a babának sem kellemes a megszokott jó meleg kuckójából kipottyanni a hideg,túl világos és zajos környezetbe.Egy kis empátia és kevés idő kellene és a babamegfelelő,kevésbé ijesztő környezetre születne.Természetesen csak akkor,ha nincsenek komplikációk.
És ami a meglepő,mindezt egy férfi,egy szülésorvos férfi írja meg.

Ami egyedül talán negatívum a könyvvel kapcsolatban,az az,hogy a szülő anyákat állítja be gonosznak,akik azt szeretnék hogy a baba a megszokott módon,sírva jöjjön a világra és nem érzik át babájuk félelemeit.
Szerintem ez nem így van.Nem mi szeretnénk fekve,leszíjazva,kitárulkozva, hatalmas lámpák kereszttüzében szülni.Ez az orvosi protokoll.Mint ahogy azt sem mi akarjuk így,hogy a babánál elsőnek rögtön elvágják a köldökzsinórt és elvigyék megmosdatni.Szerintem minden anyának fontos lenne az a pár perc szoros közelség,míg a köldökzsinór pulzálása elhal és a hasunkon lehet a kisbabánk,ismerkedhetünk vele.Ez is a protokollnak köszönhető.Manapság kevés olyan helyzet van,ahol az anyuka megszabhatja hogy hogyan szeretne szülni.Talán már nyitunk a gyengéd szülések felé,de még nem az igazi.És sajnos ebben látom az otthonszüléses pártiak egyre növekvő táborának okát.Ezért szeretnének sokan otthon szülni,hogy irányíthassák a saját szülésüket.
Ami sokszor tragédiába torkollik.

Mindenesetre nem szeretném tovább gerjeszteni az otthonszülők és a kórházban szülők között a vitát,csak a véleményem mondtam el.Nem is állnék egyik csapat térfelére sem.

A könyv nem túl vaskos.Néhol meglepő.Néhol képekkel tarkított.
De jól leírja,hogyan kellene szülnünk ahhoz hogy a babának is kényelmesebb legyen és nekünk is meghittebb.

Katalizátor kiadó:
http://www.katalizatorkiado.hu/
160 oldal
könyvtári
10/9

Melissa Marr:Veszélyes álmok


Melissa Marr:Veszélyes álmok


Az első részen meglepődtem, mennyire jó,ahhoz képest hogy ifjúsági.
Valamiért ez a második rész nem bűvölt el annyira.Valami hiányzott belőle.

A történetről:
Századokon át tartó stabilitás és béke után felborul a tündérudvarok közötti egyensúly. Irialnek, a Sötét Királynak új kihívással kell szembenéznie. Ha kudarcot vall, vérontásra és brutális erőszakra kell számítani.
A 17 éves Leslie semmit sem tud a tündérekről és a viszályaikról. Egy nap megtetszik neki egy hátborzongatóan gyönyörű, szemeket és szárnyakat ábrázoló tetoválás. Meg van róla győződve, hogy ez a szimbólum hozza el számára a változást, amelyre kétségbeesetten vágyik.
A tetoválás valóban megváltoztatja, de nem úgy, ahogy remélte. Különös dolgokat és baljós változásokat tapasztal. A lány egyre mélyebbre merül a tündérek világába, képtelen ellenállni a csábításnak.

Új volt a történet,mert nem az előző rész folytatása,hanem egy másik szeletébe pillanthatunk be a tündérvilágnak,a Sötét udvar életébe.

Az eredeti szereplők maradnak,de most még több újat kapunk.A karakterek változatlanul jók,kidolgozottak,érdekesek.

A háttér is jól el lett találva,tetszik a tündérország felépítése.

Az írónő nem elfogult a jó tündérekkel kapcsolatban,a sötét világot is jól ábrázolja.Szerethetők a gonosz és kevésbé gonosz figurák is.

Egy jó kis szerelmi háromszöget kapunk mellé.
Nem bővelkedik akciókban,azt ne várjunk.Inkább az érzelmekre,a kapcsolatokra helyeződik a hangsúly.

A főszereplő nekem nem különösen szimpatikus,a szenvedései ellenére sem tudtam megkedvelni igazán Lesliet.
Niall a másik főszereplő lett a kedvencem, és a Sötét Udvar királyát Irialt is megkedveltem a könyv égére.

Ami még hiányzott nekem,az maga a fő motívum a tetoválás.Nem csak a borítón lehetett volna megjeleníteni.

A könyv végig szomorú,borongós,fájdalmas.Nem egy tipikus,vidám,poénokkal tűzdelt sorozat.
Van a könyvben erőszak,brutalitás,drog és nem feltétlenül a sötét tündérek által csak.

A történet vége sem boldog befejezés,de reménykedem benne hogy a helyére kerül minden a következő részben és mindenki megleli a boldogságát.

Kíváncsi leszek a következő részre,amiben tippem szerint össze csapnak az udvarok.Vagy a még ismeretlen udvarról fog szólni a következő történet.
Remélem, ennél egy fokkal jobban fog tetszeni.

A borítója viszont csodaszép lett ismét.

Kelly kiadó:
http://kellykiado.hu/

300 oldal
saját
10/6

Toni Morrison::Nagyonkék


Toni Morrison::Nagyonkék


Este, elalvás előtt,olyan szépen megfogalmaztam miért tetszik a könyv és miért nem.De sajnos reggelre elszállnak a szóvirágok és az ihlet is.
Lehet este kellene neki állnom a post megírásának?

Nem olvastam még semmit az írónőtől.A borítója sem fogott meg,olyan egyszerű.Viszont hallottam már róla.
Az írónő remekül ír.Tetszenek a metaforái,a mondatai,a gondolat füzérei.Annyira szépen ír,hogy még a történet sötét,komor voltát is elfelejteti velem.
Ha nem lenne ilyen nagyszerű író,bizony el sem olvastam volna a könyvet.

A történet szomorú,sötét,végig baljóslatú,az ember nyomorát,rossz életét tárja elénk.
Pecola a fekete kislány élete a legmegrázóbb,borzalmas volt olvasni,ahogy egy életvidám kislány élete megtörik örökre.
A szeretet hiánya,a túlzott szeretet,a más élet utáni vágy,a szegénység és édesapja megrázó múltja mind befolyásolja a kislány életét.
Már az elején sejteni lehet,hogy ez bizony tragédiával fog végződni.Mégis próbálunk a pozitív végre koncentrálni.
Édesapját hol sajnáltam,hol gyűlöltem azért,amit tett.Hiszen az ő élete sem volt egyszerű.
Mégis mi vette rá a tettére?Nekem nem igazolja a saját kerékbe tört élete!
Gyomorforgató,maga a téma is.
A többi szereplő életébe is bekapcsolódunk,de mégis elsiklottam felettük és Pecola történetének szála érdekelt a legjobban.

A történetről:
Két kislány virágok elültetése által szeretné megvédeni barátnőjét.
Pecola csak egy szép,kék szemű kislány szeretne lenni.
Mrs.Breedlove szebb élet utáni sóvárgása,saját élete hanyagolása árán is.
Colly az apa tragédiája,amit tovább örökít a családjában végül.
A három kurtizán rövid meséje.
A pedofil majdnem pap gyónása a világ felé.

Mindenki életébe betekintünk,a motivációit is megismerhetjük.Feloldozást kérnek tetteik után vagy előtt.És az olvasóra bízzák hogy megbocsájtja vagy sem a tetteit.

Szépen megfogalmazza a feketék életvitelét,gondolatait,mozgatórugóit.
Nekem mégis felemás érzelmeim vannak a könyvvel kapcsolatban.Talán túl sokat akart az írónő.Túl nagy témát választott,a könyv rövidségéhez.
És a borús könyvek ráadásul nem az én ízlésemnek megfelelőek.
Néhol gyorsan haladtam vele,néhol inkább letettem volna örökre a könyvet.

Csak olyannak ajánlom a könyvet,aki bírja az élet borús oldalát is.Nem éppen nyaralásra való,könnyű könyv.
Érdekes téma,borzalmas történetek,nagyon kifejezően megírva.Tragédiák sorozata,sötétség.
Ezek amik eszembe jutnak a könyvről.

Kíváncsi vagyok az írónő a boldogságot,szerelmet is ilyen kifejezően,szépen le tudja-e festeni mint a sötét oldalát az életnek?

Ami zavart,az a hirtelen szereplő és idősík változások,minden bevezetés nélkül.

A borítója színe találó,pont a hangulathoz illő.Viszont nekem kicsit semmitmondó.

Novella kiadó:
http://www.novellakiado.hu/
192 oldal
könyvtári
10/7

Stacey O'Brien:Wesley,kedvesem


A borító magáért beszél.hogy megláttam a könyvtárban rögtön rám kiáltott:Vigyél magaddal!
Amit nem is bántam meg.
Nem teljesen ilyen típusú történetre gondoltam,mielőtt bele kezdtem.Azt hittem egy szirupos kis történet lesz vagy egy mese adaptációja.
Ehhez képest kaptam egy élvezhető,izgalmas,néhol vicces,néhol szomorú történetet,némi borzalommal kombinálva.
A borzalom a gyomorforgató jeleneteknek köszönhető,ahol éppen ecseteli a főszereplő hogyan szerzi be a kedvencének az egeret és hogyan végez velük.
Azt a részt szívesen kihagytam volna,de a többit igazán érdemes elolvasni.

Remek iskolapéldája az ember-állat feltétlen,őszinte barátságának.

Mint az egerekből következtettek a kedvenc nem egy átlagos házi állat.
Wesley egy édes,pihés, pár napos kis gyöngybagoly.
Stacey biológus egy kutató intézetben,ahol e szép madarakkal foglalkoznak.
Rögtön egymásra találnak a kis csöppséggel. Mivel nem fog tudni repülni,így a szabadba sem tudják vissza engedni és Stacey veszi magához.
Ám ez több lesz ,mint a munkája.Az élete lesz.Wesley kedvéért lemond szinte mindenről.
Mindent megtesz hogy a gyöngybagolynak mindene meglegyen és boldog legyen.
Egymáshoz csiszolódnak.Fantasztikus ahogy az ember alkalmazkodik az állathoz és fordítva is.
Wesley megbízik a gazdájában teljesen,bár nem idomítható,betanítható mint egy kutya.
Különös, a baglyoktól néha eltérő szokásain jókat mosolyogtam.Be kell valljam a végét bizony megkönnyeztem,pedig sejtettem hogy így végzőik a történet.
Wesley a szívembe lopta magát és a sok kellemetlenség és nehézség árán is szívesen tartanék egy ilyen szépséget,ha lehetséges lenne.
Egy érzelmekkel,hihetetlen kifejező képességekkel megáldott lény.
Az írónő is roppant szórakoztatóan adja elő a történteket,nem elfogult,minden rezdülését,érzelmeit is közvetíti a könyv.

Ami feldobta továbbá a történetet,az a rengeteg hasznos,új információ, amit a baglyokról megtudatunk.
Tudtátok például hogy a baglyok monogám típusok?Egy életre választanak párt.
Vagy azt hogy kb.15 évet élnek.
Az egeret egyben fogyasztják el szőröstül-bőröstül,mert kell az emésztésükhöz.
Játszanak,mint bármilyen kisgyerek vagy kutya,macska.

A könyvet teljessé teszik a képek is,melyek Wesley különböző életfázisait mutatják be.

A borítója is szépséges,mint általában a Könyvmolyképző borítói .

Könyvmolyképző:
http://www.konyvmolykepzo.hu/

könyvtári
271 oldal
10/10

Rachel Caine:Élőhalottak bálja-Morganville-i vámpírok 2


Rachel Caine:Élőhalottak bálja


Bajban vagyok a post megírását illetően.Egyszerűen túl sok minden nem fogalmazódott meg bennem a könyv kapcsán,amiért érdemes legyen írni.Viszont muszáj.
Az első részért nem olvastam a könyvnek,így kétszeresen nehéz helyzetben vagyok.

Egy jó ifjúsági sorozat.A humor kellőképpen megvan benne,néhol jókat rötyögtem én is.
Az ifjúsági szleng megtalálható,de még éppen nem túl zavaró szinten.

A karakterek érdekesek.Főszereplőnk Claire kicsit félénk,kicsit irányítani kell,de végig egy jó kis fejlődés látható nála.A végén kiáll a barátai mellett,segít nekik,holott az elején folyton őt kell megvédeni.Amúgy egy szeretni való kis fruska,még fejlődésben lévő jellemmel.
Eve kedvenc szereplőm lett a történetben.Okos,cselekvőképes,jól terelgeti Claire-t is,igaz néha forrófejű,de megvan az oka.
A két fiú számomra semleges maradt.
Amelie az aki még felkeltette az érdeklődésem,többet olvastam volna róla.De mindenképpen elolvasom majd az első részt is,hátha ott többet szerepel majd.

A világ is ki van jól alakítva,bár több háttér-információ még mindig jó lett volna(ami valószínűleg az első részben meg is volt.).
Az Üvegházról pláne szívesen többet megtudtam volna.Miért olyan,amilyen.

Maga a történet pörög,mindig van valami.
Ezek ellenére mégsem lett a kedvenc könyvem.Olvastam,jó volt és ennyi.
Valószínűleg az első rész hiánya miatt is,na meg mostanában rengeteg ifjúsági könyvet olvastam és valószínűleg megcsömörlöttem tőle.

A könyv elején kint van hogy minden Twilight rajongónak kötelező.Szerintem egyfajta utalás,hogy olvassák el a fiatalok,mert jobb mint a Twilight.
Színvonalasabb,nem tőmondatos,de engem mégsem varázsolt el annyira mint az a könyv.

Történetről:
Claire Danversnek nem egyszerű az élete. Zseni létére olyan suliba kell járnia, ahol sajnos nem számít ki milyen okos: ha nem tartozol a menő csajok klikkjéhez, pokollá teszik az életedet. Ráadásul a várost, ahol tanul, vámpírklánok uralják.
Rachel Caine nagysikerű sorozatának második kötetében Claire-re újabb megpróbáltatások várnak. Bár a kollégiumból sikerül elköltöznie, és talál egy egész jó kis albérletet, a problémák nem oldódnak meg. Eleinte egész jól alakulnak a dolgok: Claire összejön az egyik lakótársával, a jóképű Shane-nel. De aztán egy szempillantás alatt véget ér az idilli állapot, miután beállít Shane apja, a bosszúszomjas vámpírvadász a motoros bandájával. Ezek a fickók nem válogatnak az eszközökben és módszerekben, ha vérszívókat gyilkolhatnak…

A könyv borítója nem a szokványos,tetszik,főként a zöldes színe miatt.

A könyv elérte amit akart,kikapcsolt és jól elszórakoztatott.Főként ifjúsági kategóriának ajánlanám és a fiatalabb lelkületű olvasóknak.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/

272 oldal
saját,recenziós
10/8

2011. április 12., kedd

Danielle Steel: Ha a háborúnak vége

Masao, a felvilágosult japán férfi, feleségül veszi Hidemit, aki erősen őrzi a régi japán tradíciókat.

Két gyermekük születik, a porcelánbaba szépségű Hiroko és öccse, Yuji.

Az anya és családja a régi hagyományok szerint neveli a kislányt, aki szende, bátortalan teremtés lesz.

Az apa unokatestvére családjához Kaliforniába küldi lányát, hogy ott főiskolán tovább tanuljon. Abban bízik, hogy külföldön magabiztosabb lesz és megismer egy más kultúrát, életformát.

A nagybácsi és családja nagy szeretettel fogadja Hirokot. Itt megismerkedik Peterrel, aki a nagybácsi mellett az egyetemen tanársegéd. Egymásba szeretnek, de a vegyes házasságot nem néznék jó szemmel.

Közben kitőr a háború és a japánokat ellenségként kezelik.

Gyűjtőtáborba viszik őket. Amíg lehet, Peter ott is látogatja a családot. Hirokoval szerelmük beteljesedik és ígéretet tesznek egymásnak.

Peter bevonul katonának. A tábor lakóit fertőző betegségek tizedelik.

Hirokonak megszületik Petertől kisfia, de az apának levélben nem árulja el. Nem akarja, hogy esetleg csak a gyerek miatt térjen hozzá vissza.

Később a japán fiatalokat is besorozzák katonának, és egyre több fiatal esik el a háborúban.

1945 végén a tábort feloszlatják, mindenki megy amerre tud.

Hiroko Peter halálhíréről értesül, amit nem képes elfogadni.

A háborúnak vége és a lány kisfiával hazaindul Japánba, hogy viszontláthassa szüleit.

A háború sebzette országban megtalálja-e szüleit?
Peter valóban hősi halált halt? És ha életben maradt, erős-e annyira szerelme, hogy megkeresse a lányt?

A kérdésekre választ kapunk a könyvben és közben megismerjük a háború borzalmait, hogy válnak eddig békességben élt népek egymás ellenségeivé a politika játszóterén.

Valamint találkozunk az igazi emberi tartással, a hittel, a büszkeséggel és a mindent túlélő szerelemmel.

Ddanielle Steel ebben a könyvében nehéz témát ír meg az ő könnyed , olvasmányos stílusában.
Ez a könyve lényegesen több mint egy szerelmes regény, egy történelmi látkép is.

Richelle Mead: Örök kötelék


Richelle Mead: Örök kötelék


Bevallom féltem a könyvtől.
Nem olvastam az első négy részt,de a borító miatt muszáj volt elolvasnom.Annyira jól sikerült a borító,hogy ki kell emelnem.:).Már az miatt érdemes megvenni.
A tartalmáról már ne is beszéljünk. Végül az eleje nélkül is érthető és szórakoztató volt a könyv.
Még többet is kaptam,mint vártam.Olyannyira,hogy egyik kedvenc tini regényemmé lépett elő.És feltétlenül el kell majd olvasnom az előzményeket is.
Tini vonulatos,de nem a szokványos bugyuta módon,ami plusz pontot érdemel.
Izgalmas,érdekfeszítő,mindig történik valami.Nem egyszerű mondatokból áll és kijelentésekből.

A mora-dampy társadalom nagyon jól fel van építve.Tetszik, hogy a hátulütőit is kihangsúlyozza az írónő,nem csak a jó oldalait.

A főszereplő Rose egy fiatal dampyr,aki mindig bajba sodorja magát a nagy szája,szókimondása miatt.Ennek ellenére mindig sikerül valahogy a legrosszabb helyzetből is kikecmeregnie.
Nagyon vakmerő,néha túlságosan is.Sok jó barát veszi körül,akikre mindig számíthat.

Lissa egy aranyos,félénk lány,akit Rose véd.Próbál felülemelkedni önmagán is.
Nagyon jó a kapcsolatuk,pedig nem ez a jellemző a társadalomban.

Talán az ő erős kapcsolatuk viszi el a történetet legjobban.

Mellettük több szereplő életébe,gondolataiba is bepillanthatunk.
Kedvencem Abe volt,Rose apja.Akiről egyenlőre nem tudom eldönteni melyik térfélén harcol,a rosszak vagy a jókén.De kinézete és érdekes jelleme miatt ő lett az egyik kedvenc karakterem.

További szereplők Christian,Mia,Adrián és a hercegi családok,köztük a mora királynő is kicsit bemutatkozik.
Imádtam a királynő Tatjana és Rose összecsapásait.
Vagy Rose és Adrián szóváltásait.Adrián fanyar humorát.

A szereplők képességei tetszettek nagyon .
Az érzelmek ábrázolása is a megfelelő arányban van adagolva.
Van benne romantika is,de nem csöpögős.szóval fiúknak is ajánlom a könyvet.
Annyira de annyira szurkolok Adriánnak és Rosenak hogy sikerüljön nekik.Bár Rose még mindig Dimitrij-t a volt tanárát szereti,aki strigává változott.


A történetről:
Rosemarie Hathaway soha nem a nyugodt természetéről volt híres, de most különösen nagy bajba keveredik. Pedig olyan jól indul minden. A Montana erdejében megbúvó Szent Vlagyimir Akadémián sikerrel és figyelemre méltó eredményességgel teszi le gyakorlati záróvizsgáját, megszerezvén az értettségét és elkötelezettségét bizonyító hűségjelet, mely a morákat vigyázó dampyr testőrök büszkesége. Ezt követően azonban megindul a lavina…
Lissa Dragomir hercegnő segítségével annak a Viktor Daskovnak a kiszabadítását tervezi, akit ők maguk juttattak a vámpírok börtönébe. A vállalkozást bonyolítja, hogy az élőhalott strigává lett Dmitrij nem csak szerelmével üldözi Rose-t, hanem egyenesen az életére tör.

Nem tudtam olyan gyorsan haladni az olvasásával mint szerettem volna.Pedig a könyv olvastatja magát.

A befejezés nagyon meghökkentő és csavaros volt.Épp annyira hogy kellőképpen izgulhassunk a következő,egyben befejező részig.

És a befejezésen kívül is kapunk egy nagyszerű csavart,amit nem árulok el előre,maradjon meglepetés.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/
saját,recenziós
361 oldal
10/9

2011. április 8., péntek

Suzanne Collins:Futótűz


Suzanne Collins:Futótűz


Már rengeteg bejegyzés készült e könyvről és az első részéről is,mégis úgy érzem nekem is írnom kell róla.Hiába régi könyvnek számít.
Főként miután a sok reklámozás az agyamra mászott és kijelentettem hogy soha nem fogom elolvasni.
Tartozok annyival,hogy ha már mégis elolvastam,írok róla.

Rögtön ahogy elolvastam az első részt,tudtam bele kell fogjak mindenképpen a folytatásba.
Nem tudtam elképzelni az írónő hogyan fogja tudni az előző rész izgalmas,fordulatos cselekményét felülmúlni vagy legalább elérni a szintet?

A történetről:
Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.

Nem csalódtam.az írónő megugrotta a szintet,bár szerintem nem múlta felül az első részt.Valamiért az jobban tetszett.
Végül majdnem minden kérdésemre választ kaptam,ami az előző résznél fent maradt,igaz mellé újakat is kaptam.
Persze ez természetes,hiszen érkezik a harmadik rész.
Hamarosan film is készül a könyvből,amit nagyon el lehet találni vagy hatalmasat bukni vele.2012 márciusában várható majd.Tudnak vajon ilyen jót alkotni,mint a könyv?

A könyv sejteti hogy valahol a jövőben játszódik.El is tudnék képzelni egy ilyen jövőt a kizsákmányolt földünknek valahol.Nem érzem túl szürreálisnak ezt a jövőt.
Ráadásul ami az első résznél felvetődött az az volt,hogy hogyan bírják az emberek elviselni,hogy a gyerekeket egy viadalra küldik,ahol egymással versengnek az életben maradásért,továbbá elnyomás van a Földön szinte minden rétegnek,csak a kiválasztottaknak nem.És nem tesznek ellene semmit.
Végül nem kell messzire menni ahhoz,hogy miért van így.Csak be kell kapcsolnunk a Tv-t.Mi folyik a csapból is?Hát a ValóVilág.Tökéletes példája az emberek kukkolni vágyó személyiségének.Ott nincs öldöklés,de lassan hasonlóvá válik.Az emberek szívesen nézik,ahogy verbálisan ölik egymást vagy éppen megalázó feladatokat kell ellátniuk.Innen csak egy ugrás a Viadal.
És a másik részre is tudnék példát mondani,de nem folynék bele a politizálásba inkább.

Meglepett a történet alakulása.
Nem gondoltam volna,hogy ismét bent találják maguk a küzdőtéren.
Remélem ezzel nem árultam el túl sokat a történetről előre.

Ebben a részben jobban megkedveltem Katniss-t a főszereplőnket.Emberibb,megközelíthetőbb,érzékenyebb kicsit,bár sokan ezt inkább hátránynak rótták fel az olvasók közül..Szerintem így élvezhetőbb a történet.
Másik szereplőnk Peeta, jelenleg csak a hősszerelmes kategóriába lett besorolva,azt hittem nagyobb hangsúly lesz végre az ő karakterén is.De még inkább háttérbe került.

Vannak ismét új szereplőink,de nem tudhatunk meg túl sokat róluk sem.
Amilyen vékony a könyv,lehetett volna több háttér-információ róluk és esetleg hosszabb leírás magáról a Viadalról.
Az első résznél az kötött le a legjobban.

Amit nem értettem az a szerelmi háromszög.De gondolom lesz még e téren bonyodalom a következő részben.Szerintem felesleges.Vagy csak az zavart,hogy nem tudja Katniss eldönteni kit is szeret valójában.

Némi ellentmondásokra is leltem a könyvben,de nem zavaróak.És tényleg csak aprók.

Most végre több időm volt,így haladni is tudtam a könyvvel.Egy este alatt simán kiolvasható.
Igaz eléggé lassan indul be az eleje,talán még lassabban mint az első részéé.
A végére nem tudok mit mondani.Olyan hirtelen és furcsán van vége.Nincs lezárása.Hiányzik nagyon a végéről,még ha tudom is hogy lesz folytatása.

Ennek ellenére lebilincselt,sodródtam a könyvvel és a főszereplőkkel együtt küzdöttem az életükért.
Most még kíváncsibb vagyok a következő részre.
Sőt azt sem tartom kizártnak hogy kapunk még utána is folytatást majd.

Szerintem tipikusan az a könyv,ami több korosztálynak és különböző nemeknek is ajánlható.

A borító nem okozott meglepetést az előzőhöz képest.De most már nem is lett volna értelme valami teljesen másra cserélni,úgy gondolom.


A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/
320 oldal
saját,recenziós példány
10/8

Suzanne Collins:Az éhezők viadala


Suzanne Collins:Az éhezők viadala


A könyvet akkora nagy fokú reklám,őrjöngés fogadta,hogy úgy voltam vele,már csak azért sem fogom elolvasni.Nagyon gyanús.
Végül úgy hozta a sors hogy kezembe került az első két rész.

A történetről:
Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.

Nehéz a könyvről úgy beszélni,hogy ne meséljek el sok lényeges,fontos részt.

Az elején nem fogott meg.Egy éhező lány,aki vadászni kezd hogy megmentse családját.
Szomorú sors és valahol ismerős történet.
De a Viadal kezdetétől megfogott.Izgalmas túlélőtúra ahol meg kell küzdened a többiekkel,a természeti elemekkel,az éhséggel,szomjúsággal és a lelkiismereteddel is.
A főszereplő egy nagyon vagány csajszi,talán túl tapasztalt is a könyvben szereplő 14 évéhez.
De az is lehet hogy az élet nehéz oldala tanította meg a felnőttes gondolkodásmódra.

A vége fura volt.De nem árulom el miért,mert túl sok lenne az előzetes benne.
Így szerintem még ma neki vágok a következő részének.
Bár a harcos részek nélkül nem tudom lesz-e ilyen szórakoztató mint ez a rész.

Besorolni nem tudtam semmilyen műfajba sem tulajdonképpen.

A szereplők jól kidolgozottak.
Szívesebben megismerkedtem volna a többi szereplővel is,akik a Viadalon kötöttek ki.

Egy résznél le is kellett tennem(Ruta része)és eléggé nehezen kezdtem újra bele.

Az alap történet sablonos,de nagyon sokat kihozott belőle az író.

Maga a világ ami a könyv hozott tetszett.Szerintem jól ki lett találva.

Felvetődött bennem pár dolog.Például milyen emberek azok,akik végig nézik,még a gyerekek lemészárolják egymást?

Amit hiányoltam az a felkészülés volt.Olvastam volna többet a felkészítésről a Viadalra.

A borítója szép,bár el tudtam volna képzelni valami érdekesebbet is.

Kedvenc szereplőm Ruta lett.

És bár tudtam hogy mi lesz a vége,azért egy csavart kaptam a végére.


A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

Agave kiadó:
http://www.agavekonyvek.hu/

304 oldal
saját,recenziós példány
10/10