2011. december 20., kedd


Joanne Harris:Bársony és keserű mandula

Novellák,Novellák,Novellák...
Nem volt eddig szerencsém hozzájuk.
Joanne könyveit viszont imádom,így ez a könyv is a kezembe került.
Meghökkentett,megnevetettet,elgondolkodtatott,megijesztett...sokszínű és elbűvölő.
Kigúnyolja a mai társadalmat jogosan.
De élveztem.röpke egy óra alatt kiolvastam a könyvet.
Nem is tudom melyik történet tetszett a legjobban.
Talán ezt a könyvet úgy kellene olvasni,mint ahogy a bonbont esszük.Lassan,mindig csak egyet-egyet ízlelgetni,nem behabzsolni az összeset egyszerre.De ez nem ment.
Egyben elfogyasztottam az egészet.
Megosztó könyv,agyon szidják vagy az egekig marasztalják...
Nekem tetszett.Bár egy kezdő olvasóval nem ezt a könyvét választatnám.
Erre rá kell hangolódni és úgy olvasni.


Ezt az elragadó gyűjteményt olvasni olyan, akár a legfinomabb bonbonosdobozban válogatni a krémes, keserű, kávés vagy nugátos édességek között. Nem is csoda, hiszen a Csokoládé világhírű írónője ismét meglepetést és örömet akart szerezni rajongóinak. Történetei hol torokszorítóan érzelmesek, hol mesésen varázslatosak, hol pedig hátborzongatóak; farkasemberek, delfinnők, dacos, öreg hölgyek és erotikus bőrholmik – a Bársony és keserű mandulában a csoda szinte mindennapi, a savanyú sokszor édes, szép a rút és rút a szép, még a csábító és a meghökkentő sincs egy lépésnél távolabb egymástól. Az „édes élet” legnagyobb szakértője ismét bebizonyítja, hogy akár a szépség mítoszát, akár a hűtlenség fájdalmát, akár az időskori szerelem csodáját járja körbe, mestere a történetmesélésnek.

könyvtári
Ulpius ház
10/9
335 oldal

Nincsenek megjegyzések: