2010. január 31., vasárnap

Polcz Alaine: Asszony a fronton

Csak kiváncsiságból kukkantottam bele és utána már nem tudtam letenni. Döbbenetes regény. Döbbenetesen őszinte, döbbenetesen nyílt, igaz, fájdalmas, valós. Kegyetlen, brutális és éppen ezért még félelmetesebb.
Rengetegen írtak a regényről, elemezték, méltatták, csodálták, ezzel most hirtelen szembesültem a goggle által. Azokat az írásokat nem tudom felülmúlni de talán némi leírást adhatok róla, hogyan látom én a könyvet, mi volt számomra érdekes benne.
Először egyetértettem azzal a bloggerral akinek a leírásába véletlenül futottam bele (lehet, hogy nem is erről a regényről írt, hanem egy másik P.A. könyvről - sajnos a nevét nem jegyeztem meg) és azt írta, hogy Alaine furcsa stílusban ír, kissé tárgyilagos a stílusa. Eleinte pont ezt éreztem. A korrekt, távolságtartó mondatok. A vázlatszerű felsorolás, néha túl érzelemmentesnek tűnt. Aztán mégis ez a tárgyilagosság volt az ami mellbevágta az embert, hiszen a téma abszolút nem lehet érzelmektől mentes. A háború minden borzalmával szembesít: menekülés, éhezés, nyomor, szegénység, betegségek, a halál millió formája, a válasznélküliség, a rablások, erőszakosságok. Hihetetlen erő és bátorság kellhetett ahhoz, hogy Polcz Alaine mindezt leírja, újra felelevenítse, szembenézzen vele.A könyv a második világháborúról szól. Arról, hogy ő, egy fiatal lány, frissen házasodva, hogyan élte túl a borzalmakat. Hogyan eszmélt rá házassága kietlenségére, hogyan kellett menekülniük, meghúzódniuk, hogyan viselték a bújkálásokat, elhurcolásokat, megerőszakolásokat, éhezést. Valószínűleg amiért el tudtam olvasni - dacára a szörnyűséges témájának - az az az érzésvilág amit az irónője közvetített...: hogy nem vádolt, nem keresett bűnösöket. Leírta a szikár tényeket úgy ahogy megtörténtek és még ő volt az aki a másik oldal helyzetébe is bele-beleképzelte magát. Elképesztő lelkierőről téve tanubizonyságot.Az biztos, hogy ezzel a regénnyel engem felcsigázott. Muszáj megismernem többi művét és munkásságát.Új értelmet nyert számomra az ember szó is. Eddig az ember számomra mégiscsak valami magasabbrendű lényt jelölt. Az emberiesség, emberi szavak jelentettek valamit. Ezután a történet után úgy érzem az ember is csak egy faj. Egy olyan faj ráadásul aki iszonyatos aljasságokra képes saját fajtájával szemben, szégyenérzet, következmény nélkül. Nagyon szomorú ez és a háborúért eddig sem rajongtam de mostmár végképp borzadállyal tölt el és a legértelmetlenebb dolognak tartom a világon.

10/10


2010. január 28., csütörtök

Barbara Delinsky: Szeretőm, Pete

Ez a regény egy 2 az 1-ben történet. Két nő sorsát meséli el. Az egyik, Casey, apa nélkül nőtt fel, holott tudta ki az édesapja. A szakmai berkekben igencsak jó hírű pszichiáter Dr. Connie Unger. Miután a férfi meghal, lányára hagyja elegáns és értékes Bostoni házát. A lány először szabadulni akar az ingatlantól, de aztán kis idő elteltével menthetetlenül beleszeret. Casey egyedül él, édesanyja néhány éve súlyos balesetet szenvedett, aminek következtében jelenleg is kómában van. Casey apja után szintén terapeuta lett. Irodáját az új házban rendezi be, ahol rálel a titokzatos Szeretőm, Pete című naplóra. A naplón keresztül ismerkedünk meg Jennyvel, aki egy álmos kisváros, Little Falls lakója. Apja éveken át szexuálisan zaklatta, megerőszakolta. Épp hat éves börtönbüntetését tölti, amiért megölte a feleségét, Jenny anyját. A lányt az egész város levegőnek nézi, tartanak tőle az emberek, erőszakos apja miatt. Aztán betoppan az életébe a tökéletes férfi, Pete. Jenny úgy határoz, hogy Montanába megy a férfivel, végleg búcsút intve Little Fallsnak és durva apjának. De mi köze lehet Jennynek Dr. Ungerhez? Erre próbál választ találni Casey, aki közben beleszeret saját kertészébe. Sok érdekes és váratlan fordulat jön még, ami izgalmassá teszi a történetet.
Az eleje kicsit vontatott volt, főleg Casey története, de aztán beindultak az események és egyre inkább megtetszett ez az érzelmes történet. Barbara Delinsky ezúttal sem okozott csalódást. Olyan jól és részletesen írta le a házat, a kertet, Little Falls utcáit, hogy szinte magam előtt láttam minden részletével együtt. A szereplők karaktere sem volt elnagyolt, nem voltak lehetetlen történések sem. Épp ezért tetszett a történet.
10/9

2010. január 24., vasárnap

Nora Roberts: A legjobb terv

A könyv egy építészmérnök Abra Wilson és az építész tervező Cody Johnson különös kapcsolatát meséli el.
Első találkozásuk is már jól indul,Abra nyakon önti egy üveg sörrel Codyt.A munka miatt folyton veszekednek,meg a magán életben egyre jobban bele keverednek a szenvedélyük okozta bonyodalmakba.
Közben az épület,amit együtt terveznek, lebontásra lesz ítélve,mert a cég főnöke nem a szabványnak megfelelő minőségű dolgokkal építteti .Mikor kiderül, egy nap haladékot adnak Timnek a főnöknek,hogy tisztázza a dolgokat a nagyravágyó,pénzéhes feleségével.Addig is ők kinéznek hogy utoljára megcsodálják remek művüket,ami felrobban.
Az igazat megvallva nem volt egy nagyon érdekfeszítő, izgalmas mű. Olvastam már sokkal jobbat is Nora Roberts-től. Lehet tudni végig hogy mi fog történni, semmi bonyodalom nincs benne. Túl sok hangsúlyt fektetett a szenvedélyes percekre. Egy gyorsan felejthető, kikapcsolódásnak megfelelő egyszerű szerelmes regény.
10/6

2010. január 20., szerda

Collin McCullough: Tövismadarak

A történet, amely 54 év történéseit öleli fel, Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik. A Cleary család kis birtokán járunk Új-Zélandon. Fee és férje Paddy szegényes körülmények között neveli számos gyermekét. Ezek között csak egyetlen lány akad, Meggie. A történet elején mindössze négy éves. Nehéz lenne elmondani, miről is szól a könyv, mert rengeteg esemény játszódik le az évek alatt. Amikor Paddy Ausztráliában élő nővére meghívja őket, hogy éljenek az ő birtokán, a gyönyörű Droghedán, egy percet sem gondolkoznak. Ezentúl Paddy és a fiúk tisztességes bérért dolgoznak Mary Carsonnak. Meggie élete is teljesen megváltozik, amikor Ausztráliába érkezésük napján megismeri a jóképű papot, Ralph de Bricassart atyát. A kislány ekkor 10 éves, a pap 27. Rögtön szimpátia alakul ki közöttük, sőt talán még annál is több. A Cleary család élete egy percig sem nyugodt. Amikor a legidősebb fiú, Frank megtudja, hogy nem is Paddy az apja, úgy határoz, továbbál. A család csak évek múlva értesül róla, hogy megölt egy embert és életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Fee tartja össze az egész családot, mely folyamatosan fogyatkozik. Összesen 9 gyermeke született, de a kis Meggie-hez sosem került közel igazán. Egyik fia még gyermekkorában meghal, a férjét és Stut pedig egy hatalmas tűzvész közben veszíti el. De Fiona erős asszony, az ő kezében egyesül a család. Muszáj talpra állni. Meggie közben teljesen beleszeret a papba, persze az esze tudja, hogy nem lenne szabad. És Ralph is hasonlóan érez, de ő az egyháznak és Istennek esküdött örök hűséget. Meggie évek múltán hozzámegy az egyik juhászhoz, Luke O'Neilhez, nem is sejtve, hogy ezután még szomorúbb élete lesz. Meggie-nek kislánya születik Luke-tól, annak ellenére, hogy nem is élnek együtt. Mert amíg a férfi a munkát és a pénzt hajszolja, házasságuk, ami talán soha nem is létezett, teljesen tönkremegy. Alig múlt egy éves a kis Justine, amikor Megginek csodálatos kisfia születik, nem mástól, mint az atyától. De vajon Ralph képes otthagyni az egyházat az imádott nő miatt? Meggie pedig visszatér Droghedára, hogy családja körében nevelje fel két gyermekét. Beköszönt a II. világháború, ismét testvéreket, fiakat sodor el az élet a birtokról. Emberek születnek és halnak meg, a szereplők szép lassan megöregednek, de Drogheda nem változik. Érdekes, hogy anya és leánya élete mennyire egyformán alakul. Mindketten olyan férfit szerettek, aki sosem lehetett az övék, egyedül a tőlük született gyermek maradt, akire kiterjeszthetik minden szeretetüket.
Gyönyörű történet, rengeteg történéssel. Nagyon tetszett, bár egy-egy szereplő jelleme homályos maradt. Egyedül az nem tetszett, hogy hogyan képes egy anya-mind Fee, mind pedig Meggie-a gyermekei között különbséget tenni és egyiket jobban szeretni, mint a másikat. Az viszont nagyon tetszett, hogy mennyire részletes képet kaphattunk az Ausztrál időjárásról, a tájakról. Figyelhettük az ipari fejlődést és kis időre belecsöppenhettünk a világháború történéseibe is. Nagyon tetszett!
10/10

2010. január 19., kedd

Alexandre Dumas: A varázsló

A könyv főhőse Balsamó, a több néven ismert varázsló. Bepillantást nyerhetünk általa Marie Antoinette, a király és szeretője Dubarry és az egész királyi család életébe, a cselszövésekbe, intrikákba,a nemesek és szegények között tátongó mély szakadékba, az udvartartás életébe.
A varázslónak van egy ifjú hitvese, akit megbabonázott, ő jósol neki álmában. De ez a szerelem majdnem a vesztét okozza. Balsamónak különös küldetése van, megdönteni a királyságot. Ebben sok mindenki segítségére lesz akarva,akaratlanul. De sokszor meghiúsítják terveit a véletlenek.
Közvetve megismerkedünk Dubarry asszonnyal, családjával. Jelen vagyunk Marie Antoinette érkezésekor. Figyelemmel követhetjük Gilbert a szegény fiú életét és a nemes családét Taverney-t akiknél szolgál. Ő és Andrea kisasszony tragédiáját is megismerhetjük.Richeileu marshal és Rohan bíboros is szereplője e könyvnek.
Néhol kicsit unalmas,vontatott, főként az elején. Majd hirtelen begyorsulnak az események. Érdekes, nem Marie Antoinette szemszögéből nézni ezt a történetet. Ez tulajdonképpen a híres nyakék és Marie bukásának előkészítése, a király halála előtti idő. Ebben a másik könyvben Balsamót szemfényvesztőnek, csalónak titulálják, itt viszont nagy varázslónak. Mindenképpen el fogom olvasni a folytatását is hogy megtudhassam a szereplők további sorsát. A folytatás címe Madame Dubarry bukása.
10/7

Andrei Makine: Egy afrikai szerelme

Az Angolában, Kubában, Szibériában és Moszkvában játszódó regény egy három kontinensen és több évtizeden átívelő nagy szerelem története. "Úgy látta, a nő zavaros tekintete, riadt szembogara az ő férfiasságát, izzadtságtól csillogó fekete bőrét, új státuszát tükrözi: ő, a néger, aki egy ismert újságírónőt, egy fehér nőt hág meg, aki bejáratos a kubai vezetőkhöz, még magához Castróhoz is."
Így szól a könyvajánló. Az igazat megvallva nem szívesen írok olyan könyvről ami nem nyerte el a tetszésem. Nem is bírtam csak a feléig elolvasni. Tele van a háború brutalitásával. És semmi szerelmes vonatkozást nem találtam benne.Már a szóhasználata is irritált többször(Nőt hág meg...). Szinte csak brutálisabbnál brutálisabb történetek vannak benne édesanyjáról, édesapjáról, egy kisebb fogva tartásról. Nagyon sok rész elmélkedés a háború szükségességéről, a mikéntjéről.

10/3

Neil Gaiman: Sosehol

Richard Mayhew a fiatal üzletember éli az életét egy szép nővel Jessicával (aki mellesleg parancsolgató,hatalmaskodó nőszemély) egy viszonylag jó munkakörben, egyszerű kis házikóval, normális élettel. Ami mind semmivé lesz, mikor egy bajba jutott lány, Ajtó segítségére siet. A lány megváltoztatja az életét, egyik pillanatról a másikra hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét, különösen bizarr Lenti Londonba (az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek világába). Ajtó a megmentett lány, nemesi származású, szülei gyilkosát keresi, továbbá az életben maradásért küzd. De Carabas márki kétes szívességeket behajtó, kis tolvaj. Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszoló nő, aki Ajtó testőrévé avanzsál. A csatornák és metróalagutak labirintusában kell velük boldogulnia Richardnak, hogy túlélje a veszélyes kalandot, vissza juthasson a Fenti világba és folytathassa az életét. Egy veszélyes megbízatást vállal el e díszes társaság, ki-ki a maga kedvéért, nyereményéért, jutalmáért. További érdekes szereplőkkel is találkozhatunk a műben. Egy angyallal, akiről különös dolgok derülnek ki. Mr. Croup és Mr. Vandemar a két bérgyilkos. Patkányajkú emberek, nemes patkányok, bársonykák, az utazó vásár és egyéb érdekes emberek, dolgok jelennek meg.
Vajon mindenki életben marad a veszélyes megbízatást követően? Mindenki megkapja jutalmát végül? Richard vissza jut régi életébe? Ezekre mind fény derül-e könyvben.
Érdekes kis könyvecske. Szeretem a fantasy műfaját, de Gaiman azon belül is létre hozott egy új műfajt. Félig mesés, majd hirtelen átcsap komoly, már-már horror művé (pl:gyilkosság, kínzások), majd lelki dolgok következnek és ismét bohókás, mesés. Érdekesek a fordulatok is.. Sok eredeti Londoni helyszínt, épületet is bele szőtt a történetbe. Amit negatívként felrónék az az hogy néhol jobban ragaszkodhattak volna az eredeti szöveghez. Nem értettem az Angol neveket miért kellett lefordítani magyarra. De ez nem az író hibája természetesen. Ezután kíváncsi lettem a szerző többi művére is.

10/9

2010. január 17., vasárnap

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán

Ez egy csodálatos mű. Már másodjára olvastam ki és tudom, hogy még nem értem a végére, lesz még dolgunk egymással.
Első alkalommal csak maga a történet nyűgözött le, mostmár a mögöttes tartalom is át-átderengett számomra olvasás közben. Lenyűgöző olvasmány, ezoterikus érdeklődés esetén pedig alapmű. Maga a fedőtörténet egy 1535-ben született ember Hans Burgner bemutatásával indul. Az ő ideája az Elixír megszerzése, a Prima Matéria, az örök élet itala. Ezért bármire képes. Mivel azonban elvakult, nem hallgat figyelmeztetésre, jó szóra a lehető legmélyebb bugyorba zuhan és csak hosszú életek alatt lehet esélye arra, hogy kikászálódjon a szörnyűségből ahová juttatta magát. Több alkalommal születik újjá, így halad előre a tökéletesség felé vezető úton. Az utolsó megszületése 1760-ra esik, tehát bő kétszáz évet ölel át a történet, ami jónéhány emberöltő. A regény rengeteg információval van tele, szimbolumokkal, utalásokkal amiket második olvasatra találtam nagyon érdekesnek és izgalmasnak. Először csak maga a regényes életrajz fogott meg.
A könyvben jóformán mindenre találunk választ. A Föld sorsára, a mi életünk értelmére, a célunkra amiért ideszülettünk ahová, az emberekre akikkel kapcsolatba kerülünk és akikkel dolgunk van. Titkos tanításokra, szervezetekre, eszmékre.
Magának az írásnak a története is misztikus és titokzatos. Témáját és mondanivalóját tekintve kész csoda, hogy megírása után 1946-ban kiadták, igaz hamar tiltott irodalom lett. Külföldön támadt új életre, majd 1984-től indult itthon újra hódító útjára és sikere azóta is töretlen. Köszönhető ez Szepes Mária elbűvölő stílusának, írói munkásságának. Akit csak kicsit is érdekel sorsunk, jövőnk, az ezoteria, az alkímia, az ismeretlen, a világ és Isten kapcsolat ne hagyja ki. Számomra letehetetlen és kihagyhatatlan olvasmány. A Bibliám lett.
10/10 (etalon!)

2010. január 15., péntek

J.R.Ward-S.Kenyon-S.Squires-D.Love.: Halálos csók

-S.Kenyon:A hold árnyékában
Angelia szülőföldjén harcok dúlnak, és a lány megesküszik, hogy legyőzi a farkasemberek klánját, de a vadászból vad lesz, és az utolsó esély Angelia számára, ha megbízik a farkasban, akit esküje értelmében meg akart ölni… Egy oroszlánembert meglőnek egy furcsa szerrel és nem tud többé visszaváltozni emberi alakjába. Fury nevű farkasember (akit nem kedvelnek a saját fajtájából sem sokan és más fajokból sem) próbálja megtalálni a fegyver készítőjét és használóját.Végül ők találnak rá,az ellenséges(valaha családja). A csoportba megpillantja gyermekkori barátját Angeliát is, aki meg akarta ölni miután kiderült hogy farkasember. De Angelia nem tudja nézni hogy egykori barátját kínozzák és megszökteti. Így az ellenséges csoportba kerül.Közben felélednek a régi emléket, szerelmesek lesznek, kiderül hogy ők egy kiválasztott pár és persze a vége happy end! Ez a történet nem igazán tetszett. Durr bele a közepébe, semmi előzmény, néhol a történet legizgalmasabb részénél szolgál valami apró morzsával, elvonva a figyelmünk. Kicsit szerintem sokat akart az írónő, mert vannak benne sakál-oroszlán-medve emberek is a farkas emberek mellett. Néha használ egy-egy szót (pl tessária) amit nem magyaráz el. Egy egész könyvbe,jobban kidolgozva biztos tetszett volna. De így nekem kidolgozatlan.
10/7

-J.R.Ward:A fiú története:
Claire Stroughton, a csinos, fiatal és dörzsölt ügyvédnő csak a munkájának él. Egy nap azonban ördögi csapdába csalják, és kábulatából magához térve egy varázslatosan szép és vérfagyasztóan hideg férfi karjaiban találja magát, aki halálos játszmába kezd a nővel… Egy rövid történet,amit olvastam volna még tovább. Nincsenek benne nagyon izgalmas, érdekfeszítő részek. Viszont tele van szenvedéllyel, szerelemmel. A fiatal, érzelem nélküli ügyvédnőt a legjobb ügyfele bezárja egy gyönyörű (férfinál nekem furcsa ez a szó) vámpír férfihoz három napra. Közösen megismerik a valódi érzelmeket, a szexet. A harmadik nap az ügyvédnőnek törlik a memóriáját és vissza kerül a saját életében. De nem találja önmagát, nem érdekli a munkája, álmaiban mindig egy férfit lát és kiderül hogy kisbabát vár. Az ügyfele temetése utáni toron minden az eszébe jut és elindul kiszabadítani szerelmesét.
10/8

-S.Squires:Az éjszakán túl
Drew Carlowe visszatér családi birtokára, hogy felkutassa elhagyott szerelmét és bosszút álljon a lány apján, aki megkeserítette az életét. A szóbeszéd szerint a kastélyt kísértet szállta meg, és Drew hamarosan érzéki kalandba keveredik a gyönyörű jelenéssel, aki szintén bosszúra szomjazik…

Frejya egy vámpír,akinek szexszel való kiképzés a munkája.Ezért elszökik az édesapjától és egy romos házba bújik el.Ide érkezik egy fiatal fiú,Drew.Ő bosszúra vágyik.Bele szeretett szinte gyermekként a földesúr lányába,amit nem nézett jó szemmel az apa és tolvajlásért lecsukatta,megkorbácsoltatta.Most hogy kiszabadul,a lányt szeretné viszont látni és az édesapján bosszút állni.Csakhogy a lány hamar elfelejtette,férjhez ment és gyermeke szülése közben meg is halt.És mire az édesapán bosszút állhatna,azt is elviszi az influenza.
Az influenzát Drew is megkapja és a gyönyörű kísértet vámpír Frejya ápolja.Egymásba szeretnék és a nagy szerelem megmenti az életüket,mikor a hatalmas vámpír,Frejya édesapja megjelenik.
Talán ez a történet volt ami a legkevésbé tetszett.Nincs benne izgalom,nincs keret története sem,ami ki lenne rendesen dolgozva.De töménytelen mennyiségben szex,túlzásba is véve.
10/6

D.Love:Az éjféli búcsúcsók:
Trey és Sasha története ez.Szerelmesek voltak hajdanán,de a fiú elhagyta hogy így védje meg.Trey Belador(erről is írhatott volna az írónő többet).Sasha boszorkány.
Egyikük sem tud a másikuk képességeiről.Együtt próbálnak lavírozni az istenek és egyéb veszélyes emberek között.
Ez a történet sem igazán nyerte el a tetszésem.Pedig vannak benne boszorkányok és istenségek(Síva) is.
Itt is az lehetett a baj hogy kevés hely állt rendelkezésre az írónő számára.
Ha jobban ki lett volna dolgozva az istenek szerepe,ki-kicsoda,hova tartozik,talán tetszett volna.De így csak a harcos és szerelmes részeket értettem.
10/6

Összességében a könyv értékelése 10/7

2010. január 8., péntek

Harlan Coben: Az erdő

"Látom apámat azzal az ásóval". Így emlékszik Paul Copeland megyei ügyész. A történet 20 éve kezdődött, amikor is mindannyian egy erdei táborban nyaraltak. Cope táborfelügyelő volt. Négyen kiszöktek az erdőbe, köztük Cope húga, Camille is. És sohasem kerültek elő élve. Két fiatal holttestét találták meg: Margot Greent a tábortól mindössze száz méterre, elvágott torokkal, majd másnap Doug Billingham összekaszabolt testére is rábukkantak. A halál oka ugyanaz: elvágták a torkát. A gyilkost elfogták, de a másik két fiatal Camille Copeland és Gil Perez sosem került elő. Csak véres ruhadarabjaik. Az egész történetet Cope meséli el egyes szám első személyben. Édesapja arra kéri a halálos ágyán, hogy találja meg Camille-t. Az idős Copeland két éven át kijárt az erdőbe ásni, hátha megtalálja lánya maradványait.
Paul Copeland egyedül neveli kislányát, miután felesége betegségben elhunyt. A férfi egy fontos ügyön dolgozik, de az élete egy csapásra megváltozik, amikor a rendőrök egy fejbe lőtt áldozatot mutatnak neki. Cope biztos benne, hogy a halott nem más, mint a 20 éve eltűnt Gil Perez. Persze senki nem hisz neki, még a Perez szülők is tagadják, hogy az ő fiuk lenne. Pedig a karján lévő sebhely is erre utal. Cope-ot semmi sem állíthatja meg, nyomozni kezd az igazság után. Feltámad benne a remény, hogy talán Camille is elhagyta élve az erdőt.
Közben megismerjük Lucy Goldot, akivel annak idején Cope járt, és aki miatt elmulasztotta azon a végzetes éjszakán tábor felügyelői feladatát. Nem ellenőrizte a létszámot, ezért tudtak a fiatalok kiszökni. Lucy életét is megviselték a történtek. Egyetemi tanár lett, irodalmat tanít. Az ő világa is felborul, amikor arra kéri tanítványait, írják le névtelen emailben életük egy meghatározó, felkavaró történetét. Érkezik mindenféle levél, első szexuális kalandtól kezdve egészen a fajtalankodást beismerő történetig. De van egy, ami érthetetlen. Valaki Lucyról és Cope-ról ír. Arról az éjszakáról, az erdőben. De ki tudhat róla rajtuk kívül? Ki láthatta őket a fák között. Lucy kénytelen megkeresni Cope-ot, akivel már 18 éve nem találkozott, összefognak és nyomozásba kezdenek. De valaki nem akarja, hogy a múltat bolygassák. És mindent el is követ, hogy ne derüljön ki az igazság.
Fantasztikus ez a történet. Amikor már azt hittem nem jöhet semmi új, akkor Coben megint csavart egyet a történeten. Lebilincselő! Mondhatom azt hiszem, hogy életem egyik legjobb könyve! Aki szereti a krimit, annak kötelező!

10/10

2010. január 6., szerda

Vavyan Fable: A Halkirálynő és a dzsinnek

A Halkirálynő és a kommandó hőseit újra veszély fenyegeti. Denisa, a roppant nőies, képzetlen szájaló-verekedő zsarulány, valamint szerelmese, a férfiasan konok Bellog, másképpen Mogorva nagystílű terv végrehajtásának útjában állnak. Mindez úgy kezdődik, hogy Denisa egy gyilkossági ügy felderítésén fáradozva, Line egyik kórházába jut. Gyógyszerkísérletekről, visszaélésekről értesül...
Ismét egy szövevényes, izgalmas, vidám, verekedős, lövöldözős Vavyan könyv. Denisa hozza a formáját. Egy egyszerű kis gyilkosság nyomozásába kezd bele, de gyógyszer kísérletekre derül fény, kikezd a város egyik hírhedt bandavezérével és csatlósaival ezáltal, megpróbálja a másik nagy bandavezér közelébe kerülni, hátha szövetségre léphetnek közös ellenségük ellen. A családja és szerelme is veszélyben van, magát nem is számítva. Barátai közül sokan kórházba kerülnek. Közben új barátra tesz szert a kissé különc és kancsal Cyd-re.
Ezer féle bonyodalomba, bunyóba kerül, mint mindig.
De a végére megoldódik minden, helyére kerülnek a mozaikok darabjai, a bűnösök dutyiba kerülnek.
10/7

Alex Kava: A gonosz

Egész Amerika fellélegzik, amikor 3 kisfiú kegyetlen meggyilkolásáért végre kivégzik Ronald Jeffreyst. Csakhogy a sorozatgyilkosnak tartott férfi magával viszi a sírba azt a szörnyű igazságot is, hogy valójában mi történt. Néhány hónappal később aztán megint eltűnik egy kisfiú, és őt is már csak holtan találják meg. A módszer, amellyel a gyilkos a kis testet megcsúfította, megegyezik Jeffreys korábbi módszerével. Felmerül a borzalmas gyanú: lehet, hogy ártatlant végeztek ki? Nick Morelli seriffnek és az FBI vonzó bűnügyi pszichológusának, Maggie O'Dellnek nincs sok ideje, hogy megtalálja a tettest, mert újabb gyilkosság erősíti meg azt, amit eddig mindenki elképzelhetetlennek tartott...
Egy igen izgalmas könyv.Néhol talán elkapkodott, nem kidolgozott. A vége zavaros volt számomra. Nem értettem hogy most egy ember volt a gyilkos és a többi segítő volt, vagy csak rájuk lett kenve? Van benne szerelmi szál is, ami elég nehezen oldódik meg. Maggie és a seriff, Morelli között kezd el kibontakozni. Annak ellenére hogy a bűnügyi pszichológus férjezett, de rossz házasságban él, nehezen adja meg magát a szerelemnek. Kicsit naiv annak ellenére, hogy FBI-s. És az előző munkája rossz élményei kísértik, ami néhol befolyásolja a munkáját. Morelli seriff pedig túl higgadt. Néhol drukkoltam neki, hogy pancsoljon már be az illetőnek. (itt mondjuk Eddie-re gondolok, meg az édesapjára, vagy a húga amikor megírja a kisfiú haláláról a cikket és megjelenteti, mielőtt a szülők tudnának a haláláról). Mindig valakinek irányítania kell, de belátja a történet végére hogy ezt a munkát nem neki találták ki. A vége nagyon izgalmas, drukkoltam hogy a kisfiúnak ne legyen semmi baja. A gyilkos kilétét nem árulom el, de én az elején már rá gyanakodtam, pedig egy olyan személy aki gyanún felül kellene hogy álljon.
10/7

2010. január 3., vasárnap

Stephenie Meyer: Eclipse - Napfogyatkozás

"Mondják, a föld veszte a tűz lesz, vagy a jég.
Én mint ember, kit vágya űz, amondó vagyok, hogy a tűz.
De ha kell a kétféle vég, itt gyűlölet is annyi van,
hogy pusztítószerül a jég is éppolyan jó és elég."
(Robert Frost: Tűz és jég)

Miközben Seattle-t rejtélyes gyilkosságsorozat tartja rettegésben, és egy gonosz vámpír még mindig nem adta föl, hogy bosszút álljon rajta, Bellát továbbra is minden oldalról veszély környékezi. És mintha ez nem lenne elég, kénytelen választani Edward iránt érzett szerelme és Jacobbal való barátsága között – és közben tudja, ennek a döntésnek az lehet a következménye, hogy újra lángra lobban az ősi ellenségeskedés a vámpírok és a vérfarkasok között. Miközben vészesen közeledik az érettségi időpontja, Bellára még egy további döntés is vár: választania kell élet és halál között. De vajon melyik melyik?
Folytatódik a Twilight Saga. Ez a harmadik része. Sokkal vastagabb, mint az előző kettő. Több benne az érzelem, a történés, harc. Bella barátja Jacob a vérfarkas és szerelme Edwárd a vámpír között őrlődik.. Akik ősi ellenségek és mindketten szeretik Bellát. Bella is szereti mindkettőt, de máshogyan. Jacob a nap, a gondtalanság, melegség, szeretet. Edwárd a szerelem, nélküle nem élet az élet. Eközben újszülött vámpír csoport garázdálkodik a szomszéd városkában. Rengeteg embert megölnek, amit Edwárd és családja nem nézhetnek tétlenül. Tudják hogy hamarosan a Volturi is meglátogatja őket és Bella még halandó, a megállapodásuk ellenére. Közben Belláék az érettségire készülnek, mindez eltörpül az mellett hogy lassan el kell válnia a családjától, barátaitól hogy ő is vámpír lehessen. Végül a vámpírok (Edwárd és családja) közösen veszik fel a harcot az ősi ellenségük oldalán (Jacob és a vérfarkas családja) a fiatal vámpírok és Victoria ellen, hogy Bellát megmenthessék.
Néhol nagyon bosszantott Jacob szemtelensége, erőszakossága, Edwárd tettetett közömbössége, Bella döntésképtelensége. Az angol könyv olvasása után, a magyar fordítás néhol kicsit zavaró. De a könyv közepétől egyszerűen elfelejtkeztem róla. Letenni sem tudtam. Vajon szerethetünk igazán két embert egyszerre? Gyönyörű a könyv mondanivalója. Barátság, önfeláldozás, szerelem, megbocsátás, két ellenség szövetkezése közös ellenfelük ellen.A vége akció dús, izgalmas. Vigyázat függőséget okoz! :)
10/9

Vavyan Fable: Vis Major

A boldog-boldogtalan őslakók által csak Fertő Cityként emlegetett nagyváros éjszakájában tort ül a bűn. És mintha ez nem volna épp elég: jut belőle a nappalokra is. A helyi rendfenntartókat nem véletlenül emlegetik egy napon a középkor szent őrültjeivel. Ehhez a küzdelemhez gyomor kell, idegek.
Meg stukker.
Meg könyökütés.
Mindezen földi jókkal felfegyverezve, oldalán a hirtelen, szőke Kyra Emettel járja a nagyváros dzsungelét a modern szamuráj, Vis Major. A bűnüldözés leghatékonyabb fegyvere ő a húszas kaliberű smasszerpuska óta. Egy-jobb napjain két-lépéssel mindig a rossz fiúk előtt jár.
Rendszerint győz.
Utcahosszal...
Egy regény, melynek tempójával csak egy Ferrari Testrossa, élvezeti értékével viszont az égvilágon semmi sem versenyezhet.
Egy tipikusan pörgős Vavyan könyv. Kyra Emett egy rendőrlány, aki új munkahelyre kerül. Egy új társsal is jár a munkakör, Vis Majorral. Először látványosan utálják egymást munka közben, folyton be-be szólogatnak egymásnak.Míg végül természetesen egymásba szeretnek. Miközben mindenhol harc dúl.Őrültebbnél,őrültebb embereket kell hogy elfogjanak,gyilkosságokat kell hogy megoldjanak,ezer rázós helyzetbe kerülnek.
De mindezt kellő humorral fogadják. Egy nagyon jó, szórakoztató könyv. Ajánlom minden Fable rajongónak. Aki meg még nem az, az feltétlen olvassa el, hogy azzá váljon.
10/10

Gail Tsukiyama: A szamuráj kertje

A szamuráj kertje1937-38-ban vagyunk, egy tengerparti japán faluban, ahová gyógyulni küldik szülei a tizenkilenc éves, tüdővészes kínai fiatalembert, Stephent. Miközben anyja és testvérei Hongkongban az előrenyomuló japán csapatoktól reszketnek, apja pedig éppenséggel Japánban, Kóbéban bonyolítja zavartalanul jól menő üzletét, Stephen egy teljes őszt, telet, tavaszt és nyarat tölt el a hagyományai között élő japán falucskában, Tarumiban, abban a jókora japán házat formázó villában, amelyet még dúsgazdag nagyapja építtetett. A ház és főleg a hozzá tartozó kert gondnoka Macu, egy hatvan körüli japán férfi, aki már a nagyapát is szolgálta hajdanán. Az intelligens, nagyvilági, festegető Stephen közvetítésével tárulnak elénk, mint valami szépséges képeskönyvben, a falu ünnepei, szokásai, viseletei és viszonyrendszerei, a japán kert évszakonkénti építése-újraépítése (ahol a mesterséges tavacska fölött átívelő bakhátas kis híd a szamuráj életét jelképezi: nehéz út a csúcsra, ott egy pillanat, s aztán máris lefelé). Ám mindez csak elbűvölő háttér egy kisebb történethez, Stephen és egy helybeli lányka románcához, meg egy hatalmashoz, tragikushoz: Tarumitól pár kilométerre, a hegyek között elrejtve van egy másik falucska, Jamagucsi, ahol már évtizedek óta a Japánból mindenhonnan összejött leprások élnek. Itt él egy rejtélyes nő, Szacsi is, már vagy harminc éve. A kertész titkon jár fel hozzá, testileg-lelkileg ápolja. Az ő több évtizedes, megrendítő közös múltjuk bomlik ki visszafelé Stephen előtt s ér aztán katartikus végkifejlethez, mielőtt még a fiú esztendeje kitelne s ő visszaindulna a háború poklának tornácára jutott Hongkongba. A japán apától és kínai anyától származó amerikai írónő regénye világszerte nagy sikert aratott.
Egy nyugodt, fordulatoktól mentes könyv. Könnyed kikapcsolódáshoz való. Gyönyörűen írja le a tájat. Lassan bontakozik ki a történet. Az idős, mogorva szolga és a fiatal úr egyre jobban megkedveli egymást. Macu titokzatos életére fény derül, szerelmére Szacsi iránt, tragédiájukra. Stephen is féltett, beteges kisfiúból felnőtt férfi lesz. A könyvnek nincsen különösen mondanivalója. Csak kikapcsolja az embert, a maga nyugalmával. Viszont betekintést nyerhetünk a japán és kínai szokásokba.
10/6