2010. október 13., szerda

Albert Györgyi: Miért pont én?


Kíváncsiságból belelapoztam, aztán egy fél nap alatt ki is olvastam. Alapvetően az a műfaj, amit én nem szeretek- nem regény, azt nem lehet mondani, hogy életrajz volna, de nem is egy depressziót általánosságban bemutató könyv. Nem is igazán szól semmiről, jelenetek az írónő életéből. Valahogy mégis sikerült úgy megírni, hogy ne az önsajnálatról szóljon. A könyv elején nagyon utáltam Györgyit- pedig néha szívszorító volt úgy olvasni, hogy tudtam, a megjelenés után pár évvel meghalt- de a végére azért átjött a mondanivalója: ő erről nem tehet. Hiába keresi, hogy hol rontotta el, választ nem talál. A végén én is feltettem magamnak a kérdést: tényleg, miért pont ő?

Nincsenek megjegyzések: