2010. augusztus 11., szerda

Fejős Éva: A mexikói

Az igazat megvallva félve kezdtem neki a könyv olvasásának, sokan lehúzták az írónőt, bár sokan dicsérték is. Ezután mikor a könyvtáros megmutatta az újonnan érkezett könyveket, rögtön kiválasztottam.
Két nő életébe enged bepillantást. Galántai Zsófiéba és Lucinda-ba.
Zsófi sikeres a munkájában, jól keres, éppen most költözött össze barátjával. Ám egy napon arra ébred rá, hogy valami mégis hiányzik az életéből. Nem boldog. Új utat kell keresnie. Pablóval egy mexikói férfival tölti az éjszakát, aki reggel csak annyit mond neki egy különös, maja rajz mellett, hogy keresse meg Lisszabonban.
Zsófi jelnek veszi, szakít Dáviddal a barátjával és neki indul a nagyvilágnak barátnői lebeszélése után is. Különös kalandokba cseppen, megtanul egy valóság show keretein belül főzni, kiderül Pablóról hogy szélhámos, és közben Zsófi bejárja a világ különböző pontjait...
Lucinda egy csendes halászfaluban üzemeltet egy kis éttermet. A múlt miatt kesereg. Nem barátkozik és sosem mosolyog. Ám fia megérkezése megváltoztat mindent. Kiderül hogy Lucinda fiát, Rafáelt okolja, annak lánya Alinda halála miatt. Végül szép lassan rendeződik a viszony közöttük. Lucinda újra mosolyog, párra talál, na meg konkurenciára egy másik étterem nyitása után.
Végig azon gondolkodtam hogy a két teljesen eltérő, a világ másik pontján élő nő találkozik-e?
Annyit árulok el, hogy mindkét nő megtalálja a boldogságát, a lehető legváratlanabb helyen és személlyel.
Nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet. Érdekes érzéseket indít el az emberben.
Merjek merész lenni vagy maradjak a szokványos életemnél? Meg tudok-e bocsátani és újra bízni egykor oly szeretett családtagomnak? Miért érdemes élni? Mikor érzi az ember azt hogy most már megtalálta a helyét, hivatását, szerelmét?
Néhol nem értettem Zsófit és Lucindát sem, nem biztos hogy úgy cselekedtem volna.Viszont akkor a könyv is hamarabb véget ért volna.:)

10/7

Nincsenek megjegyzések: