2009. december 31., csütörtök

Fejős Éva: Eper reggelire

Ezennel befejeztem a szerelmes-romantikus regények olvasását azt hiszem jó időre mert ezek az édes-szirupos történetek kezdik megfeküdni a gyomromat.
Persze nyilván tudtam mire számíthatok, de remélhetőleg kikecmeregtem abból a gödörből amiben tobzódtam és ami lehúzott annyira, hogy csak ezeket a lányregényeket volt képes befogadni az agyam... legalábbis azt hittem. De tudom, hogy ennél képes vagyok többre is!
Azoknak akik szeretik az álmodozást, a realitástól való elrugaszkodást, az édes-bús, heppi endes sztorikat azoknak nem fog csalódást okozni ez a regénye sem Fejős Évának. Sőt, akiknek tetszett az első rész azoknak biztos, hogy ez is nagyon be fog jönni.
Mert az Eper reggelire az a Hotel Bali című regény folytatása. Eltelt két év hőseink életében de nagyjából ott folytatódik a történet ahol az előző könyvben abbamaradt. Judit döntött a házasságát tekintve, Dóra még habozik, hogy nyugodt szívvel elhagyhatja-e Balit, Gabi boldog és bizonytalan egyszerre a Robert életében váratlanul felbukkant fordulat következtében, Szilvi pedig igyekszik megérteni Giancarlót akinek veseműtétje után még a múlt árnyaival is meg kell küzdenie.
Ez ugyanabban az ismerős stílusban és kiszámítható fordulatokkal, mint az első részben. Kicsit olyan, mintha kész lenne a séma, hogy mikor, minek kell következnie, melyik oldalon kell a kisebb és nagyobb dolgoknak megtörténnie. De éppen ezért a romantikus lelkületű olvasóknak kellemes, szívfájdalomtól mentes, megnyugató kikapcsolódás. Amolyan magyar Danielle Steel fíling.
Külön nem értékelem... nálam ugyan 10/7 de ahogy említettem akinek nincsennek elvárásai csak szerelemre vágyik könyvben annál biztos, hogy 10/10 .
És mivel ez az év végi utolsó bejegyzésem így mindenkinek
Nagyon Boldog Új Évet Kívánok!!!!!

2009. december 28., hétfő

Nora Roberts: Azúrkék égbolt

Amikor meghal a Marcy Ranch birtokosa, Jack Marcy, az örökösök furcsa végrendelettel találják szembe magukat. Három lánya született, három különböző anyától. Willa, aki félig indián, a farmon nevelkedett féltestvérével Adammal, akivel az édesanyjuk közös. A temetésre megérkezik a másik két lány is, Tess, a Los Angeles-i forgatókönyvíró, és Lily, a félénk, csendes nő. Senki sem tudja, hogy milyen szenvedést kellett férje mellett eltűrnie. Felolvasásra kerül a végrendelet, melynek értelmében a hatalmas és értékes farm csak akkor lehet a három lányé, ha egy évig mindhárman a birtokon maradnak. A birtok ügyeinek felügyeletével az ügyvéd Nate-et bízta meg az elhunyt, és a másik legnagyobb farm tulajdonosát Ben McKinnont, akit Willa mellesleg gyűlöl. Ha Tess és Lily maradni akar, akkor bizony ki kell venniük a részüket a munkából. Mert egy ilyen farmon akad bőven: tyúkok, lovak, marhák és körülöttük rengeteg a dolog. Hamarosan szerelmek is szövődnek, de gyorsan véget ér az idill. Kezdetben csak lemészárolt, kibelezett marhákat, borjúkat találnak a farm lakói, de a titokzatos gyilkos már nem elégszik meg ennyivel. Willa bukkan rá az egy cowboy megskalpolt hullájára. Nyomoz a rendőrség és a Marc Farm lakói is. Lilynek szörnyű gyanúja támad: talán ide is követte őt Jesse Cooke, az erőszakos volt férj? De vajon ő képes ilyen mészárlásra? Közben az olvasó tudja, hogy JC végig a szomszédos farmról figyeli volt nejét, és közben a bosszút forralgatja. Lily az esküvőjére készül Adammal, de boldogsága a rettegés miatt nem lehet felhőtlen. És ösztönei nem csalnak, egy napon betoppan Jesse és vége az idilli napoknak. A férfi a hegyekbe hurcolja Lilyt. Mindenki őket keresi, és mire megtalálják, Jesse már halott: valaki végzett vele, ugyanúgy, mint a többiekkel. Kibelezték, megskalpolták. De ha nem ő, akkor ki a gyilkos?
Nekem nagyon tetszett, szerintem ez az egyik legjobban sikerült könyve Nora Robertsnek. Varázslatos tájleírások a vad Montanaról, nagyon jól bemutatja, hogy milyen munkák folynak egy ilyen gazdaságban: elletés, kerítésjavítás, marhaterelés... Az is tetszett, hogy nagyon különbözőek voltak a karakterek: Tess a nagyszájú, talpraesett nagyvárosi lány, Lily, a félénk és visszahúzódó nő. Willa, a férfiasan kemény farmer lány, Adam, az érzékeny, félig indián fiú, Nate, az okos és érzelmes ügyvéd és Ben, aki látszatra nőgyűlölő, de korántsem az. Érzelmei mélyek, és ugyanúgy családra, szerelemre vágyik, mint bárki más.
Mindenképp olvassátok el!
10/10

2009. december 26., szombat

Vass Virág: Vulévu

Vass Virág az egyik kedvenc írónőm volt Nők Lapjás időszakában, Szabó Patrícia mellett (aki viszont leszerepelt nálam a dzsungeles tévészereplése következtében). Így aztán rettentő kiváncsi voltam első regényére amit rekordgyorsasággal meg is vettem - szokásomtól eltérően.
Nos, aki ismeri Virág stílusát és szereti azt, az egyáltalán nem fog csalódni. A regényben remekül hozza a tőle megszokott színvonalat, mind fogalmazásban, mind történetszövésben. Az egész regény valami éteri, valós és mesebeli egyszerre. Remekül szövi a szálakat, mintha pókhálófinomságú anyaggal dolgozna, érzékenyen ugyanakkor belevalóan, irónikusan, viccesen, véresen komolyan.
A történetnek nincs igazán eleje és vége, olyan kis édes etüd az egész, bepillantást nyerhetünk a szereplők életében, de nem kapunk konkrét válaszokat, végeket.
A főszereplő Török Szonja, sikeres médiaszereplő, a mai kor harmincas szinglije. Kívülről irígylésreméltő élettel, utazásokkal, kihívásokkal, izgalmakkal, belül bizonytalansággal, útkereséssel, saját maga megismerésére törekvésével.
Munkája mellett életének fontos szelete a szerelmi élete amit nem egyszerű rendbe tennie, kibogoznia, tekintve, hogy több jelöltje is akad. Hogy igazából mi is pontosan a szerelem, mit lehet érte feláldozni és tűrni azt gyerekkori barátnőjével igyekszik megfejteni akinek szintén le kell merülne a maga pokla mélyére, hogy szembenézhessen félelmeivel és irányt szabjon az életének.
És mindez hol Pesten, hol Párizsban megjelenítve, de olyan szépen, hogy úgy érezzük mi is ott vagyunk a helyszínen, részesei a cselekvésnek.
Nem csöpögős, nem heppi endes de nagyon szép történet.
10/8
Őszintén szólva ma sok időm volt és olvastam más olvasói véleményeket és teljesen elbizonytalanodtam. Ha tetszett a könyv akkor sekélyes vagyok? És tényleg tetszett??? Már magam sem tudom...

2009. december 18., péntek

Verena Wermuth: A tiltott nő

Ha nem a neten rendelem meg a könyvet, soha nem kerül a kosaramba. A borítója túl rikító, a betűtípusa nekem nagyon furcsa volt, ráadásul a betűk átütnek az egyik oldalról a másikra ami meglehetősen zavaró olvasás közben.
Maga a történet is kicsit elcsépelt már... egy svájci lány, Verena első látásra beleszeret az arab fiúba egy angliai nyelvi kurzus folyamán és megpróbálják közös nevezőre hozni eltérő kultúrális, vallási, neveletetési körülményeiket.
Szomorú szerelem az övék, rengeteg akadállyal azért a pár lopott pillantért amit átélhetnek együtt.
Amiért nem tudtam letenni a könyvet, őszintén szólva az némi párhuzam a saját életemmel kapcsolatosan.
Én is egy nyelvtanfolyamon ismertem meg a saját hercegemet, én sem, és ő sem tudta helyén kezelni a különbözőségeinket, a mi történetünk is szomorú véget ért, bár nekem itt maradt a csodálatos kisfiam vigasznak.
Verena őszintén ír az érzéseiről, és az ő szemszögéből arról a világról amit ő tapasztal Hálidból és országából. Magáról a férfiról és valós érzéseiről, gondolatairól jóformán alig tudunk meg valamit, legalábbis nekem erős hiányérzetem maradt, nem sikerült az ő érzelmei mélyére hatolni.
Ami üdítő volt a történetben, hogy ez tényleg csak egy szerelem története, nincs benne vallási gyűlölet, nincs benne politika, nincs benne ellenségeskedés.
De inkább nyári napokra, nyaralás alatti kikapcsolódásra ajánlható, nem téli olvasmány, ámbár Dubai és az Emirátusok leírása átmelengetheti az embert ezeken a fagyos napokon. Romantikusok előnyben!
10/7

2009. december 13., vasárnap

Nora Roberts: Bűbájosok

A mágia létezik. Hogyan is vitathatná bárki létezését, ha látott már szivárványt és vadvirágokat, hallotta a szél dalát és a csillagok csendjét? Mindenki, aki volt már szerelmes életében, átélt mágikus pillanatokat. Egyszerű és mégis egyedülállóan tüneményes pillanatok ezek, melyek nélkül üres színeteken lenne a világ.
Élnek azonban olyan emberek közöttünk, akiknek ennél több adatott. Kiválasztottak ők, ősi tudás és képességek örökösei. Mikor a világ még ifjú korát élte, és a mágia ugyanolyan hétköznapi dolgoknak számított, mint egy esőcsepp, az erdők mélyének tisztásain halhatatlan tündérek járták táncukat. Előfordult, hogy a tündérek halandó emberekkel háltak. Előfordul még ma is...
Két történet is van a könyvben. Két unokatestvér szerelem kereséséről szól. Morgana az első történet szereplője, aki boszorkány. Összehozza a sors egy Nash nevű férfivel, aki teljesen szkeptikus a mágia és egyéb természetfölötti dolog iránt.. Mindkét fél, fél bevallani magának hogy szereti a másikat. Végül persze győz a szerelem a makacsság, félelem felett.
A második történet Sebastianról szól és egy magánnyomozó nőről, Melről. Mel szintén nem hisz a természetfölötti dolgokban, de barátnője kisfiának elrablása után engedi hogy Sebastian segítsen neki a felkutatásában. Természetesen egymásba szeretnek a nyomozás során, amit nehezen vallanak be maguknak is. A könyv tele van szerelemmel, izzó hangulatokkal, néhol mágia szövi át. A mostanában olvasott könyvek és a Nora Robert könyvek között is a legjobbnak találtam.
Érdekes, izgalmas, tele szenvedéllyel. Mindenkinek ajánlom, aki kicsit is érdeklődik a mágia iránt.

10/9

Doris Lessing: A fű dalol

Egzotikus, különös világ jelenik meg a regény lapjain, melynek hősei: a testi szerelemtől viszolygó, de a társadalmi konvenciók hatására házasságba menekülő fehér asszony,aki nehezen viseli a vidéki,elzárt életet,a tétlenséget,a szolgákat. A megélhetésért és az asszony szeretetéért elkeseredetten és reménytelenül küzdő férfi,aki akármibe fog rosszul sül el,nincs tekintélye,akarta,meghunyászkodik felesége előtt is.
És az igazságtevő néger szolga,aki uralkodni kezd a fehér nő gyengeségén,betegségén. Félelmetes, végzetszerű szenvedéllyel pusztítják el egymást.
Várható az elején már hogy valami történni fog. A különös gyilkosság egyaránt részvétet és megrendülést vált ki az olvasóból. Ez a gyilkos és az áldozat emberi drámája is egyaránt.
Összességében nem igazán nyerte el a tetszésem. Ki tudtak volna törni ebből a háromszögből, ha nem lett volna mindegyik makacs és a saját érdekét, kedvét nézte volna csak. Tenniük kellett volna a boldogságért, beszélni egymással a gondokról vagy hogy ki mit szeretne az élettől.

10/6

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

Két élőlény fejlődéstörténete: Algernont, a fehér egeret kiválasztják arra, hogy megnézzék, mesterséges beavatkozással növelhető-e az intelligencia. Charlie Gordont, "a visszamaradt felnőttek osztályába önként jelentkező szellemi fogyatékost" szeretetéhsége hajtja a kísérletezők karmaiba. Charlie azt hiszi, akkor fogják szeretni, ha megokosodik. Mindent vállal, kudarcot, önfeladást, kínlódást .Mígnem ott találja magát valahol az emberi szellem legmagasabb csúcsán egyedül. A társak messze elmaradtak.A szerelem is elkerüli,valahol legbelül még mindig az a kisgyermek Charlie marad aki volt.
A tanulság az az hogy ha valaki kicsit is eltérő a mai normáktól azt kirekesztik. Szellemi fogyatékosként látszólag kedvelik, de csak rajta nevetnek. Zseniként pedig mindenki fél tőle, kerüli, mert megalázó hogy annyival okosabb, többet tud mindenkinél. Főleg bejegyzésszerű a könyv. Az elején Charlie helyesírási hibáktól hemzsegő írását nehezen tudtam olvasni. Miután megműtik egyre feljebb és feljebb halad rendkívül gyorsan és olyan mélységekbe ássa magát, hogy nehezen követhető a mondanivalója. Míg legvégül lassan ismét hanyatlásnak indul. A szerelme a bájos tanárnő iránt csak rövid ideig teljesül be. Eleinte a szellemi fogyatékossága akadályozza és a neveltetése, majd a szellemi fölénye és a mélyben megbúvó eredeti Charlie. Hűen tükrözi a szellemi fogyatékosok hányattatásait, hogy milyen sokszor kigúnyolják őket, nem veszik emberszámba még az orvosok sem.

10/6

2009. december 11., péntek

Beverly Donofrio: Fiúk az életemből

Amerika a 60-as, 70-es években.
Egy kisváros, Wallingford és egy tinilány, akinek a legfontosabb dolog az életben a bulik, a fiúk és a drogok. Még azután is, hogy tizenhét évesen teherbe esik és hozzámegy a kicsit fura, lassú felfogású, erősen hátrányos helyzetű, célok nélküli Raymond Bouchardhoz.
A változások akkor kezdődnek az életében mikor huszonegy éves korára már túllesz a terhességen, szülésen, házasságon, heroinista férjén, váláson és drogkereskedelem vádjával való letartóztatáson.
Egy szociális munkás segíti hozzá a főiskolai jelentkezéshez és saját erejéből elvégzi a Wesley Egyetemet, New York-ba költözik és megteremti önálló életét.
Bár a történet happy enddel zárul, Beverly eléri kitűzött célját, de valahogy az egész regény számomra mégis inkább lehangoló, szomorú volt. Hiányzott belőle a katarzis, a nagy átalakulás, a megváltozás...
Talán hiba volt egy igazi problémákkal teli könyv után olvasni... (lásd: az Iránról szóló Rúzsfoltos Dzsihád)
Mert bár nyilvánvalóan nem felemelő kamaszkorban gyereket szülni és nem volt az a harminc évvel ezelőtti Amerikában sem, de mégis a lehető legjobb hely volt az adott időben akkor a világon.
Most, 2009-ben Magyarországon nem kap annyi támogatást egy egyedülálló lány, mint negyven éve a tengerentúlon. Beverly egyszintes ikerházban lakott és miután elvált kapott annyi segélyt amiből (a törlesztő, a közüzemi számlák, étel, ruhák kifizetése után) még szórakozásra és drogokra is jutott. Mikor bekerült a főiskolára kocsit is szerzett magának.
Tudom, hogy ez nem az ő hibája, hogy mindezt itthon még dolgozó embereknek is nehéz összehozni, ám időnként nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy csak üres nyavajgás az egész könyv. Holott nyilván neki sem volt könnyű de találunk mi itthon ennél rosszabb és igazabb sorsokat. (Abban, hogy az írják az ajánlóban : „... egy olyan lányról, amilyen minden nő titkon szeretne lenni.” erősen kételkedem)
Ha valakit érdekel a téma akkor inkább ajánlom Joyce Maynard: Baby love című regényét, az számomra érdekesebbnek, izgalmasabbnak tűnt. Vagy megnézheti a regényből készült amerikai mozit – én még nem láttam – és akkor két óra alatt letudja a történetet ami filmben valószínűleg amúgy is sokkal szórakoztatóbb.

10/6

2009. december 9., szerda

Robin Maxwell: Boleyn kisasszony

A történet nem Angliában, Henrik király udvarában játszódik. A kis Boleyn Anna és nővére Mária Franciaországba utazik Mária hercegnővel, Henrik húgával. A szép Máriát hozzáadják a francia királyhoz, az öregedő Lajoshoz. Hiába minden sírás, könyörgés, nincs menekvés. A hercegnő annyit tud elérni nagy hatalmú testvérénél, hogy ha megözvegyül ahhoz mehet feleségül, akihez csak akar. Így kerül a francia udvarba a kis Boleyn Anna. Nem sokáig kell Mária udvartartásában lenni, mert Lajos király meghal. Így a francia királyné visszahajózik Angliába, a Boleyn testvérek azonban maradnak az új király Ferenc udvarában. Anna hamarosan Klaudia királynő udvarhölgye lesz. Mindenki megszereti a kislányt, aki nagyon szépen fejlődik. Nővérével ellentétben folyékonyan beszél franciául, sokat olvas, igazi művelt kisasszony válik belőle. Ferenc testvére, Margit is nagyon megszereti az eszes gyermeket és a pártfogásába veszi. A történetben feltűnik a híres Leonardo da Vinci is, akit Ferenc király nagyon támogat, szállást biztosít neki egészen haláláig a palotában. Anna jó barátságot ápol a nagy tudóssal. Boldog gyermekkorukat élik a francia udvarban, egészen addig, míg meg nem érkezik rideg, szívtelen apjuk. Thomas Boleyn arra kényszeríti nagyobbik lányát, Máriát, hogy legyen a király szeretője. De a kis Anna is feladatot kap: kémkedjen Ferenc és Margit beszélgetései után, és levélben számoljon be mindenről zsarnok apjának. Így lesz Mária a francia udvar angol kancája, ugyanis amikor Ferenc király megunja a gyönyörű lányt, udvaroncai közé veti. De már nem sokáig kell tűrnie a megaláztatást, mert apja hazarendeli és hozzáadja egy kedves férfihez. Ferenc, a szexuálisan túlfűtött király most Annára veti ki hálóját, a lányt azonban más fából faragták, kis csellel túljár a francia király eszén. Leonardo hívta fel rá a figyelmét, hogy szüzességét bármi áron védje meg. Anna lassan igazi hölgyé serdül és megismerkedik Henry Percyvel, akiről azt gondolja ő élete szerelme. És aki néhány év múlva elárulva Annát a vérpadra juttatja őt....
Nagyon tetszett a könyv, főleg azért, mert amiket eddig olvastam Boleyn Annáról, azokban főként csak arra tértek ki, hogyan lett VIII. Henrik felesége. Most a gyermekkorával ismerkedhetünk meg, egészen nyolc éves korától. Tetszett, ahogy a szerző felvonultatott több hírességet is regényében, többek között Leonardo da Vincit. Arra azért kíváncsi lennék, hogy vajon milyen lehetett Boleyn Anna igazi jelleme. Philippa Gregory írásaiban számító kis dög volt, akit a pénzen és hatalmon kívül semmi más nem érdekelt. Robin Maxwell szemszögéből pedig egy okos, művelt és talpraesett lány volt, aki az összeesküvők miatt került vérpadra. Annyi szól még Maxwell mellett, hogy ő évekig kutatta a 16. századi Anglia történelmét.

10/10