2009. június 29., hétfő

Jack London:Lady

Az előttük táncoló pár már benn volt a hallban, amikor a zene elhallgatott. Graham épp a karját készült kinyújtani, hogy táncosnőjét bevezesse, de Paula hirtelen a mellére borult, átkarolta a nyakát, erőszakkal húzva arcához a fejét. Graham mozdulni sem bírt egy darabig. Elröppenő, szenvedélyes pillanat volt az egész. Dick az oszlopba kapaszkodott. Így sem tartotta meg a lába, az oszlopnak támaszkodva, kénytelen volt leülni a földre. Torkában fojtogató szorítást érzett, feje zúgott, gyomra görcsbe rándult. Nem Graham csókolta meg Paulát. Paula csókolta meg Grahamet. Ez szerelem. Ez szenvedély. Most már látta a saját szemével is...
Egy szerelmi háromszög, mint lenni szokott. Ami zavart, hogy túl sok a filozófia benne és sok felesleges rész van benne a mezőgazdaságról, ami a történet szempontjából lényegtelen.
10/6

Jane Austen: A Klastrom titka

Senki nem gondolta volna, aki gyermekkorában valaha is látta, hogy Catherine Morland hősnőnek született. Vézna, esetlen alakja volt, fakó, színtelen bőre, merev szálú fekete haja és éles vonásai. Kedvelte a fiús játékokat; lelkesebb híve volt a krikettnek, mint a bábuknak; nem lelte kedvét a kertészkedésben; ha virágot szedett, csak a csínytevés öröme vitte rá. Szívesen kalapálta az árva spinét vén billentyűit; nyolcéves korában hát zenére fogták. Egy évig tanult, és nem tudta elviselni; édesanyja pedig megengedte, hogy abbahagyja. Catherine életének legboldogabb napjai közé tartozott az, amelyiken menesztették a zenetanárt. Catherin hangos volt és szertelen, gyűlölte a szobafogságot meg a mosakodást, és semmit a világon annyira nem szeretett, mint ha a ház mögött hengergőzhetett a gyepes domboldalon. Tizenöt éves korában Catherine szépülni kezdett; bodorította a haját, és bálok után sóvárgott; arcbőre javult, arca kitelt, megszínesedett, szemébe több élet költözött, alakjába több tartás. Tizenöt és tizenhét éves kora között hősnőnek készült; elolvasta mindama műveket, amelyeket hősnőknek el kell olvasniuk, hogy emlékezetüket az eseménydús életük hányattatásaiban oly hasznos és megnyugtató idézetekkel vértezhessék fel. Catherine betöltötte tizenhetedik életévét, ám egyetlen szeretetreméltó ifjút sem ismert meg, aki felébreszthette volna szunnyadó érzelmeit. A környéken egyetlen árva gróf, de még báró sem akadt, sem olyan család, amely talált gyermeket nevelt volna - egyetlen ifjú sem, kinek a származását homály borítaná. Catherine atyjának nem volt gyámfia, a község földesurát pedig nem áldotta meg gyermekkel az Ég. Ám ha egy ifjú hölgy hősnőnek rendeltetett, negyven család megátalkodottsága sem állhatja az útját. Valaminek történnie kell - és fog is történni, hogy hősnőnk útjába vesse a hőst. Catherine Morland végül mégiscsak eléri az "igaz hősnői magaslatokat".
Érdekes könyv. Jó volt egy rég letünt korban "lenni". A címhez nagyon kevés köze van a történetnek. Szerelem és megcsalás, pénz és hírnév teszi ki a túlnyomórészt a könyvet.
10/6

2009. június 25., csütörtök

Elizabeth Chadwick: Az első lovag

Arthur a bölcs lovagkirály békében és a kerekasztal lovagjaival egyetértésben uralkodik az arany városban Camelotban.Egész életét népének szentelte,és most ugy érzi megtalálta a birodalma méltó királynőjét,a fiatal és sugárzóan szép Guinevere személyében.
Guinevere öszintén vonzódik a rendkivüli férfihoz és útra is kel Camelot várába.Az úton Lord Malagant a szomszéd vár urának katonái megtámadják és Lancelot a titokzatos kóbor lovag menti meg.
Filmben az egyik kedvencem. Könyvben nagyon le van egyszerűsitve, de jó volt olvasni a történetet. Sajnálom Arthurt, mert a szerelme vakká teszi és nem látja Guinevere és Lancelot szerelmét. Végül feláldozza életét a várért és szerelméért. Törvényszerű hogy a megmentő Lancelot bele szeret a megmentett ifju hölgybe. És az igaz szerelmet nem ismerő Guinevere viszont beleszeret.


10/7

Jane Austen: Szerelem és barátság

A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.
Érdekes könyv volt. Afféle szatíra, görbe tükröt mutat annak a kornak amiben játszódik. Gyorsan el lehet olvasni. Egy laza nyaralós napon, esetleg napozás közben.:)
10/6

2009. június 22., hétfő

Vavyan Fable: Mennyből a csontváz

Imogen, a szabadstílusban szeánszozó, kissé különc özvegyasszony karácsonyozásra várja hipochonder öccsét, Valdust, és menopauzás húgát, Genevát. Továbbá kisakaratú unokaöccsét barátnőstől, valamint ábrándos kuzinját, Aetnát. Utóbbi boldogtalan ara és Shakespeare-rajongó. A meghívottak útnak indulnak a vidéki házhoz. Soha nem látott jégvihar támad rájuk. A Kifürkészhetetlen Sors a regényes múltú, kísértetjárta kúriához vezérel két bűnözőt és az őket hajszoló zsarukat. A fejvadászok eredetileg legénybúcsúba készültek. Rosco tüntetően cipeli a vőlegénynek szánt szexapácát, és csontvázünnepnek csúfolja a karácsonyt. Társa, London jeges vízébe esik, és férfias titka van. Odakeveredik egy pszichiátriai eset, a hasadásos Boston. Imogen unokaöccse viszont elakad a jégpokolban, ám furcsa modorú barátnője megérkezik a gyerekével. Utóbb ezt többen a Végzet Szívatásának tekintik. Az időjárási karantén összezárja a sokféle embert a tömény múltú épületben. Hamarosan még egy terítékre lesz szükség: a bekokszolt Mikulás a kéménybe dugul. E förgeteges napokat velük ünnepli Imogen réges-rég megboldogult férje, Uly Bácsi - és sokan mások a hajdanvolt időkből.
Vavyan legújabb könyve. Nagyon jó a humor és a szóhasználat, mint mindig. Nem csalódtam a könyvben. A történet érdekes. Több különbőző stilusú ember zsúfolódik össze egy házban. Már maga ez is konfliktusokhoz, különös eseményekhez vezethet. Van benne szerelmi szövődés, szakítás, harc, misztikum(ez utobbit a szellemek szolgáltatják).
10/9

Hans Habe: Primadonna

A neve Marianne Gaston. Gyönyörű a hangja, de gyötrődik, mert szépséges nővére mellett előnytelen, rút kiskacsának érzi magát. Találkozik dr. Thomas Renn plasztikai sebésszel, és reméli, hogy a férfi megadhatja neki azt, amit a természet megtagadott tőle. A sebész és Jean Savoir, a fiatal párizsi zenekritikus között ingadozik, hol kétségek között, hol a boldogság csúcspontján. Milánó, Párizs, Bécs, New York - az egész világ a híres, szerelmes, ugyanakkor folytonos botrányokba keveredő énekesnő lábai előtt hever. A csillogó operaházak és az óriási tévéstúdiók homlokzata mögött annak az asszonynak a sorsa tárul fel, aki állandóan azzal a kérdéssel viaskodik: minden-e a külső szépség vagy helyettesíthető-e a belső szépséggel? A belső szépség azonban mindig csak a szerelemmel együtt bontakozik ki...
Hans Habe-től már több könyvet olvastam.Ez a rész annyira nem tetszett.A főhősnőt túl sok dolog éri,majdnemhogy idegesitően.Hagyja magát zsarolni mindenkinek,édesanyjának,hugának,a plasztikai sebésznek...

10/6

2009. június 15., hétfő

Victoria Holt: A királyné vallomása

A tizenöt éves Mária Antónia sorsát a nagyhatalmak közötti viszony határozza meg. Mivel a francia és osztrák vezetők úgy vélik, az a helyes, ha a két ország közötti szövetség tovább erősödik, eldöntetik, hogy Mária Terézia lánya, Mária Antónia a francia trónörökös felesége lesz. Mária Antóniának, ha akar, ha nem, franciává kell válnia. Amikor megérkezik Franciaországba, már a neve sem a régi: Marie Antoinette-nek hívják. A franciák szeretettel fogadják, rajonganak érte. A párizsi polgármester szerint "kétszázezer férfi szeretett belé", amikor először járt a fővárosban. Senki, de legkevésbé ő maga gondolná, hogy ugyanezek az emberek néhány év múlva már az üvöltözték Párizs utcáin: "Lámpavasra Antoinette-tel!" Maria Antoinette regényes önéletrajzából megtudhatja az olvasó, hogy mi minden történt a néhány év alatt, miért lett a végtelenül népszerű királynéból gyűlölt figura. Mi az igazság a "nyakék botrány" körül? Marie Antoinette valóban könnyelmű és léha asszony volt? Valóban hűtlen volt férjéhez, a francia királyhoz? Mindenesetre: amíg ő "táncolt", elkezdődött a forradalom és bekövetkezett a tragédia. A francia forradalom eseményeit is - igaz, sajátos szempontból - felelevenítő, a valóságos tényeket fiktív elemekkel kiegészítő regényből nem csak ezekre a kérdésekre kap választ az olvasó.
Szegény Mária Antónia egy fiatal,naiv,butácska kislány amikor férjhez adják Franciaországba.
Kihasználják a jóhiszeműségét,butaságát sokan. Szeret bálozni,költeni és ezért végül rákenik az egész forradalom kitörését. Mindent az ő bűnének rónak fel.
Érdekes hogy az embereket mennyire könnyű félre vezetni. Egyik percben imádják Mária Antóniát,másik percben pedig mindenki gyűlöli,több gyilkosságot megpróbálnak ellene és végül megalázzák.A könyv és Mária Antónia életének vége gondolom ismeretes.Nagyon sajnáltam hogy igy ért véget az élete.Miért nem tudták egyszerűen csak a börtönben tartani,miért vették el a gyermekeit tőle….

(10/8)

Nora Roberts: A tűz leánya

Egész életemben vágytam arra. hogy egyszer ellátogassak Írországba. Őseim Írországból és Skóciából származtak, és bennem is élt a vonzalom, hogy egyszer a saját szememmel lássam a zöldellő dombokat, hogy beülhessek egy füstös kis kocsmába, és élvezzem a hagyományos ír dallamokat. Amikor családommal együtt módom nyílt az utazásra, az első pillanatban otthon éreztem magam, mihelyt kiszálltam a gépből a Shannon repülőtéren. Szinte természetes hát, hogy regényem színhelyéül Írországot választottam. Megihletett a táj, az emberek. Úgy akartam ábrázolni őket, abban az összefonódottságban, ahogyan a szívemben élnek. Trilógiám egy-egy kötete a három nővér valamelyikét mutatja be. Három teljesen különböző jellem, de összekapcsolja őket a szoros vérségi kötelek. Életük más-más módon alakult, de mindegyiküket áthatja Írország szeretete. mint ahogyan engem is. A tűz leánya a legidősebb nővér, Margaret Mary Coccannon, az üvegművész sorsának alakulását tárja elénk. Függetlenség utáni vágya legalább olyan szenvedélyes, mint a természete. Az a fajta nő, akinek a család egyszerre jelent biztonságot és lekötöttséget, és aki egészséges becsvágytól hajtva felfedezi a benne szunnyadó tehetséget és önmagát. Az üvegfúvás nehéz és izgalmas mesterség, és bár finom és törékeny darabok születnek Margaret kezében, ő maga kemény, határozott, igazi ír nő, az elbűvölő nyugati táj minden szilajságával. Kapcsolata a finom modorú dublini galériatulajdonossal, Rogan Sweeneyvel nem éppen viharmentes, de remélem, szórakoztató. És azt is remélem. hogy élvezni fogják az utazást Clare grófságba, a zöldellő dombok, a vad sziklák örökszép földjére.
Nora Roberts szokványos szóhasználata, lendületes története. Nem is csalódtam benne. Ami a plusz a könyvbe, az az üvegfúvó mesterség nagyon szép bemutatása. Megmutatja benne a társadalmi különbségek ellenére a szerelemet.

(10/8)

2009. június 9., kedd

Lara Adrian: A vámpír csókja

Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos. Félig ember, félig démoni lények ők, akik több ezer éve velünk élnek. A múltban a Rend őrei biztosították a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő…
Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A Rend közbelép, de harcosainak lelkében sötét titkok rejlenek. Lesznek, akik győzedelmeskednek, és lesznek, akik elbuknak, de minden harcosnak tudnia kell: ha a szerelem megkísérti, csakis egy kiszámíthatatlan és kegyetlen nő képében teszi, és ez még a legkeményebb harcost is térdre kényszeríti.
Gabrielle egy bárban pillantja meg a sötét hajú, érzéki férfit. Beleborzong a nézésébe, azonnal megkívánja. Pár pillanat múlva azonban egy véres gyilkosság szemtanúja lesz, és túl későn eszmél rá, hogy démoni játszmába keveredett egy vámpírfejedelem oldalán…
Akinek tetszettek J.R. Ward könyvei, annak ez a köny is tetszeni fog. Talán még egy kicsit jobban is ír Wardnál, de a téma hasonló. Az biztos, hogy ez is egy könyvsorozat első része, úgyhogy további részek várhatóak- a fordító gyorsaságától függően - mivel az írónő már a 7. rész írásánál tart.

10/10

Sandra Brown: Hiába menekülsz!

Camille élete váratlan fordulatot vesz, amikor egy röpke flörtöt követően a lehengerlően sármos Zack ágyában köt ki. A viharos éjszaka után megretten saját érzelmei hevességétől, és a menekülést választja: örökre el akarja felejteni a könnyelmű kalandot. Két évvel később, immár sikeres lakberendezőként megbízást kap Mississippi állam egyik legelőkelőbb rezidenciájának felújítására. Lázasan készül élete legnagyobb szakmai kihívására, amikor Zack ismét színre lép...
Könnyű kis olvasmány, bár az írónő 30 évvel ezelőtt írta, szerintem semmit sem vesztett a varázsából. Bár néhol kicsit túlbonyolítja a cselekményt, tipikus a főhősök elbeszélnek egymás mellett, ahelyett, hogy őszinték lennének. Igazi romantikus mese.
10/9

Jennifer Crusie: Fogadj rám

A 33 éves Minerva Dobbst két hónap után kíméletlenül lapátra teszi a barátja, mert a lány nem hajlandó lefeküdni vele. Min dúl-fúl, leginkább azért, mert így húga három hét múlva tartandó esküvőjére kísérő nélkül marad. Így aztán kapóra jön, amikor véletlenül fültanúja lesz, amint ex-pasija fogadást köt egy üzlettársával, hogy az nem tudja Mint ágyba vinni egy hónap alatt. Az illető Calvin Morrisey, aki a nőfaló macsók közül is kitűnik, és mindig nyerésre játszik, ha a női szívek meghódítása a tét.
Min hagyja magát felszedni. Hátsó szándék vezérli: ha egy hónapon át az orránál fogva tudja vezetni Calvint, a férfi elveszíti a fogadást, neki viszont lesz kivel mennie húga küszöbön álló lagzijára. Ám az első randi végére lemond a tervről. Amikor elköszönnek egymástól, mindketten remélik, a búcsú örökre szól. Csakhogy a sors más terveket szövöget számukra: Min és Cal képtelenek távol tartani magukat egymástól. Közben előkerül Min féltékeny ex-pasija, Cal elszánt ex-nője, és megjelennek a segítőkész barátok, akik persze mindenbe beleütik az orrukat. Számolatlanul fogy az édes, csokimázas fánk, számtalan szebbnél-szebb nyitott orrú cipő tűnik fel, megismerhetjük a káoszelméletet, és kiderül, hogy a legnagyobb hazárdjáték nem más, mint a szerelem.
A New York Times bestseller-listás írónője, Jennifer Crusie előző, nagy sikerű könyve az Isten hozott Kísértésben után az olvasó ismét belefeledkezhet Crusie szeretnivaló és bolondos karaktereinek magával ragadó, egyszerre romantikus, szexi és kacagtató világába.
Nagyon aranyos könyv, fordulatos izgalmas, igazi kikapcsolódás. Szeretem az ilyen humoros-romantikus stílust, az írónő többi könyvét is el fogom olvasni.

romantikus, 10/10

2009. június 7., vasárnap

Cathy Kelly: Mindig és örökké

Már régóta várakozott a könyv a polcomon, ezért most sorra kerítettem, és ezt nem bántam meg. Tényleg jó volt.
A könyvben négy nő történetét ismerhetjük meg. Három nőét, akik a képeslapra illő Carrickwell-ben élnek és még egy nőt, aki most érkezik ide.
Mel a nap 24 órájában 48 órányi munkát végez el. Napi 8-10 órában dolgozik az irodában egy nagy cégnél, ellátja az otthoni háztartást és a két óvodás gyermekét. Folyton zsonglőrködik az idővel és lelkiismeretfurdalása van, hogy meg kell osztani az idejét a család és a munka között. A gyerekek születése után túl korán ment vissza dolgozni. Végre aztán meghozza a nehéz döntést. Otthagyja a munkáját, így bár szerényebben kell élniük, mindig a családjával lehet...
Daisy, aki a divatszakmában dolgozik, együtt él barátjával abban a tudatban, hogy hamarosan fészket raknak, a barátja azonban egy hirtelen kardvágással keresztülhúzza számításait. Ez Daisy életét először romba dönti, de aztán némi segítséggel erős nőként visszatér az aktív életbe és sikeres, mozgalmas életet él.
Cleo nagy álma, hogy szülei szállodájának vezetésébe besegítsen, ill. később átvegye teljesen, majd leendő párjával itt neveljék fel gyermekeiket. Sajnos családja áthúzza terveit, így Cleo-nak új terveket kell szőnie, új életet kell kezdenie, ami nehezen indul a családja nélkül, de végül kibékülnek.
Carrickwell varázslatos hely, amit Leah is megérez, amikor itt építi fel/rendezi be Felhődomb nevű wellness-központját. Ő kapcsolja össze a másik három nő életét.
Bár vártam a könyvtől némi történést is, ez nem jött össze. Ennek ellenére megismerhettem négy hús-vér nő életét, hétköznapjait, küzdelmeit, problémáit. Nagyon tetszett a könyv, amely a valóságot adja vissza, nem a világtól elrugaszkodva mutatja be a szereplőket.

Értékelésem: 10/9

2009. június 5., péntek

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

Hester Prynne-t hűtlenség vádjával elítélik. Tüzes vassal megbélyegzik, a házasságtörés jelét, a vörös A betűt égetik bőrébe. Hester azonban emelt fővel vállalja sorsát, és a kínzások és kiközösítés ellenére sem adja ki szerelmesének nevét. Ám évek múlva a halottnak hitt férj visszalopózik az asszony életébe, és bosszút forralva keresi a titokzatos szeretőt…
Idézetek a bloggosoktól a könyvről:
-Judy: Skarlát betű egyik szereplője sem úgy viselkedik ahogy az elvárható volna.
A gyerek nem gyerekként, a pap nem papként, a férj nem féltékeny férjként...Szerintem a kislány a bűnt testesítette meg. Ami ugye jól esik, de nem szabad. A kislány szép, angyali, de ördögi dolgokat művel néha. Nagyon jó korrajz. Érdekes a puritán erkölcs. Csak más hibáit veszik észre, a sajátjukat nem.
Heszter vállalja a Skarlát betűt is, de mégsem árulja el hogy kivel volt .A lányát kicsit túlmisztifikálták. Szépek a hasonlatok benne, de néhol annyira részletesen ecsetel valamit, hogy elkalandozik az ember gondolta másfelé.
A szóhasználat régiessége érdekes, de ez miatt szerintem nehéz olvasmány is. Nagyon szépen leírja a jellemeket, küldőt, így nagyon könnyen el tudom képzelni a szereplőket.
Maga a történet nagyon jó lett volna, ki lehetett volna többet is hozni belőle. De igazán nem lesz a kedvenc könyvem.
-Emilybr: Engem furcsa érzelmi hullámzások kísértek a könyv olvasása közben, először utáltam és untam :-), a közepe felé kezdett magával ragadni az egész különös stílus és világ, aztán a végén egészen vegyes érzelmekkel tettem le, nem tudtam eldönteni, tetszett-e vagy nem. Az biztos, hogy valamilyen szinten hatással volt rám, még egyszer mégsem olvasnám el, és kis idő elteltével, miután megért bennem az egész, inkább a "nem tetszett" felé hajlottam.
Az első gondom, hogy a könyv stílusa számomra nemcsak (vagy nem is igazán) régies volt, hanem helyenként inkább kicsit giccses. A karakterekkel sem nagyon tudtam mit kezdeni. Hester már-már valószínűtlenségig menő mártírága az agyamra ment, egyáltalán nem tudtam azonosulni vele. (Nem tudom, létezik-e valaki, aki a történtek fényében így tudna szeretni egy ilyen gyáva férfit, én, ha nem is árultam volna be, biztos szóba nem álltam volna vele soha többé.) A pap fárasztó gyötrődése és lelkiismeret furdalása rendben lett volna, de ekkora lelkiismereti kínok mellett életszerűtlennek találtam, hogy ennyi ideig tud hallgatni a történtekről, így ő sem volt túl valóságos a számomra. A szereplők közül talán a férj a leghitelesebb, bármennyire is negatív személy, mert az ő viselkedésében (bosszúvágy, stb.) legalább volt logika. (Nem a tetteit és gondolkozásmódját helyeslem, biztos értitek.)
A kislány szerintem is túlmisztifikált. Ráadásul a neki megírt viselkedést nem tudtam összeegyeztetni a korával.Végül az egész könyvet szárazzá tette, hogy szinte nem is volt regényszerű, inkább valamiféle elemző tanulmánynak éreztem, a szereplők gondolatainak és érzéseinek túl részletes boncolgatása miatt.És mindezek ellenére, mégis... volt valami abban a könyvben, amiért nem hagytam félbe, amiért egyszer az életben el kellett olvasni. De hogy mi volt az, azt nem tudnám megmondani, ez a legviccesebb! Most megint elbizonytalanodtam, lehet, hogy mégis tetszett
-Trebaci: Első "ránézésre" nekem sem tetszett a könyv. Az első 50 oldalon tényleg szörnyen nehéz volt átrágni magam, de megtettem.
Hesterről azt gondolom, hogy helyesen cselekedett azzal, hogy nem szökött meg a büntetése elől, hanem vállalta és próbálta ezzel együtt becsületben felnevelni a lányát, kétkezi munkával keresve a kenyerüket, tiszta, rendes lakhelyet biztosítva és a kislányt rendesen járatva. Ez nekem alapvetően szimpatikus volt.
Gyönggyel nem igazán tudtam mit kezdeni. Valójában nekem is az ugrott be elsőre, hogy a "gonoszsága" a bűn "gyümölcsét" hivatott jelképezni.
A pap elesett, mert ember, de úgy érzem, hogy bizonyos szinten azzal, hogy lebetegedett, megbűnhődött itt a földön a bűneiért.
A férj... nekem ő a legnagyobb rejtély, hogy miért nem fedte fel magát. A helyében szörnyű balhét rendeztem volna, ha kicsit is fontos nekem a feleségem férjként.
Azt én sem értettem, hogy Hester miért volt hajlandó még évekkel később is újra összejönni a pappal és lelépni vele. Persze lehet mondani, hogy nagy volt a szerelem, de ha valaki ennyi szenvedést okoz nekem, akkor nem hiszem, hogy így tudnám szeretni.Összességében az elolvasás után úgy értékelem, hogy nem tetszett a könyv, de arra jutottam, hogy mivel nem fogott meg, bennem lehet a hiba és pár év múlva újra elő kellene venni, hátha akkor másképp látom majd a dolgokat.
A ti véleményetek elolvasása után megnyugodtam, hogy talán mégsem bennem van a hiba, viszont tényleg jó lenne még egyszer elolvasni, hátha más lenne.
-Anheszenamon: Nekem egyáltalán nem jött be, annak ellenére, hogy én ajánlottam. A tartalom alapján valami szép szerelmesre számítottam. Szerintem nem az volt. Néha kifejezetten unalmasnak találtam,de becsületből csakazértis végigolvastam.
A férjnél valamilyen szinten természetes,hogy bosszút akart állni. Engem inkább épp hogy az eleje nem untatott, mert kíváncsi voltam, mi lesz Hesterrel. A kislány nagyon unszimpatikus volt, igazi gonosz kis boszorka.A pap nagyon ellenszenves volt amiatt, hogy éveken át engedte, hogy a nő vigye el egyedül a "balhét". Mennyi megaláztatáson esett át, és ő nem lépett semmit.
-Út:az első harmadot elkalandozva futottam át, nem kötött le, mint ahogy Ti is írtátok. Ami pozitív, valami kis betekintést nyújtott az 1700-as évek végén Új-Angliába, pontosabban Salembe. A korrajz ami jobban megmaradt benne /úgy ahogy/.
A főhős, Hester Prynne, na ilyen sem szeretnék lenni. Egy-egy szereplő bőrébe bújni szeretnék, vagy nem, általában egy könyv elolvasása után. Ő kifejezetten idegesített, mint írói kitaláció, betű-szülött, nem hús-vér figurák a szereplők.
A kis szerelem-gyümölcs - Gyöngy, aki a rács mögött jött világra, eléggé valószerűtlen figura, nekem egy kicsit koravén ördögfióka. idegesítőek a figurák, a helyzetek.Mégsem bántam meg az elolvasását, lehet, hogy néhány év múlva mást éreznék ki belőle, nem tudom.
-Pinduji: Sajnos nekem sem lesz a kedvenc könyvem az biztos, szeretem a részletes leírásokat, na de ez már néha túlzás volt, az első hetven oldal kész kínszenvedés volt, aztán szerencsére a második részben már voltak érdekesebb dolgok is. Nekem is ellenszenves volt Hester férje és a pap is szegény lelke, mert pap létére nagyon csúnyán viselkedett. Azért jó volt látni, hogy a megbélyegzés ellenére az emberek meglátták Hesterben a jót, igaz csak jó sok idő elteltével és sok-sok önzetlen jótett után. A kislányt nem igazán tudtam kislányként elképzelni, inkább gonosz kis ördögnek angyalbőrbe bújva.Ennek viszont nem láttam semmi értelmét, hogy vajon mire is lehetne következtetni, milyen mélyebb mondanivalója lenne ezzel az írónak.

2009. június 4., csütörtök

Henri Charriére : Pillangó

A szerzőt, az 1973. júliusában elhunyt Henri Charriére-t (alvilági becenéven: Pillangót) 1931-ben egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és a hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, és hosszú büntetése alatt megfogadta, sőt eszelősen ragaszkodott elképzeléséhez, hogy megszökik a fegyenctelepről, és bosszút áll az ügyészen, az esküdteken, a hamis tanúkon, azokon, akik az "enyészet útjára" küldték. Elkezdődött tehát Pillangó fantasztikus szökés- és kalandsorozata.
A könyv ijesztő. Milyen állapotok uralkodnak a börtönökben. Élhetetlen életek, korrupciós, gyilkosság, kitartás, barátság, nem várt segítség emberektől. Pillangót bebörtönzik, de semmilyen helyzetben sem adja fel. Mindig újra meg újra megpróbál szökni, sehol sincs maradása. Nekem nagyon nehezen olvasható volt, lassan haladtam vele.
10/6

Tisza Kata: Doktor Kleopátra


Gábor Emma szerelemtéboly áldozata lesz. Napról napra bomlik meg az agya és elveszti kapcsolatát a realitással. Lassan ellenségnek látja barátait, képtelen ellátni munkáját, fölkelni reggel, elaludni este. Hallucinációi eluralkodnak rajta, kiesik a világból. Fekete Béla ki-besétál az életébe, hol akarja őt, hol nem, hol biztos, hol bizonytalan, kihasználja, elhagyja, megcsalja, gyötri, mígnem a nő hisztériássá válik, és orvosi segítségre kényszerül. Pszichiátere gyógyszeresen túladagolja, spiritisztája ördögűzést hajt rajta végre, mert kétségbeesésében minden hihető és hihetetlen módszerbe kapaszkodik. Felvonulnak pszichológusok, pszichiáterek, jósok, asztrológusok, álomfejtők, buddhista lelki vezetők, papok, hipnoterapeuták, házasságközvetítők, mind-mind segítési szándékkal, és jókora tarifával. A főhősnő egyre mélyebbre zuhan az őrületbe, hiszen oly keskeny a határ téboly és normalitás között, és oly hirtelen váratlansággal ragad magával a váltás. Emma öniróniával szemléli saját nyomorúságát, az író néhol metsző gúnnyal, máskor elnéző humorral, az abszurd és a groteszk elemeivel ábrázolja korunk segítőinek seregét, míg a főhős vissza nem rugdossa magát az élhető életbe.
Már régóta el szerettem volna olvasni a könyvet. A boritója és a leirása megnyerő. Viszont a belseje tiszta káosz. Egy megtört, szerelmes lány kínszenvedését írja le. Megpróbál felejteni mindenféle segitséggel. Egyszerűen ugrál az időben a történések között. Néhol azt sem tudtam hol jár most. A humor fanyar, néhol élvezhető. Összességében nem nyerte el a tetszésem, felejthető könyv. Vagy csak nem vagyok vevő a kortárs irodalomra.
10/5

Colin Falconer: Istenek fénykora

Az élet színjáték - mondta egyszer az édesapja. - Az emberek nem kíváncsiak a lányra, akinek fényes fekete haja, hosszú egyiptomi orra és olajszínű macedón bőre van, nem érdekli őket, hogy félsz-e a kígyóktól, a sötétségtől, és hogy szereted-e az olajbogyót. Ők királynőt, és istennőt akarnak, akiben nincsenek meg azok a hibák, melyekkel a természet őket felruházta. Ahhoz, hogy szeressenek, elérhetetlennek kell lenned a számukra. És most ott hevert a uralkodói bárka cédrusfa fedélzetén elhelyezett díványon, melyet tiszta selyemből készült, arany-rojtos baldachin árnyékolt, núbiai szolgák vették körül, és ékkövekkel díszített legyezőkkel legyezgették. Hosszú, fekete haja hegyes végű gyűrűkben hullott a vállára, és a pártatlanságot jelképező, két tollal díszített, aranyszínű hajpántot viselte. A szemöldöke fölött kerek lemezke; a hold ezüst arca, mely úgy fénylett akár egy tükör. Tiszta fehér vászon köntösét középen megszentelt csomó fogta össze, meztelen keblét kékre festették. Jobb karja köré aranykígyó tekeredett. Az ezüstborítású evezők meg-megcsillantak, ahogy belemerültek a vízbe, majd újra felbukkantak. Apró gyerekek szaladtak elő a vályogtégla házakból, fehér ágyékkötős, cserzett bőrű földművesek rohantak a partra, hogy szájtátva nézzék az isteni királynő visszatérését. - Tényleg a mi királynőnk az? Tényleg a mi Íziszünk? Vajon hogyan állta meg a helyét ez a tüneményesen éles észjárású, törékeny teremtés a férfiak világában, és hogyan volt képes boldogulni és győzedelmeskedni? A könyv a nagy idők legendás asszonyának legfényesebb időszakát dolgozza fel, az évezredek során fennmaradt történet még ma is lebilincseli a történelmi regények rajongóit. Megtudhatjuk, hogyan élhetett Kleopátra, milyen ragyogó kelmékbe öltözött, milyen palotákban lakott, hogyan éltek az akkori emberek. Megtudhatjuk, mi játszódhatott le ennek az uralkodásra termett gyermeklánynak a fejében, amikor ellenséges környezetben kellett életben maradnia, hogyan érezhetette magát szőnyegbe csavarva, hogyan tanulhatta ki a szerelem tudományát. "Szinte magunk előtt látjuk a könyv jeleneteit, mintha színes, szélesvásznú történelmi szuperprodukciót néznénk a moziban. Jó szívvel ajánljuk a történelmi regények kedvelőinek.
A könyvet ajánlani tudom csak. Szeretem az egyiptomi kultúrát. Rengeteget olvasok is róla. Viszont ez a könyv nem szokványos módon írja le Kleopátra történetét. Leírja félelmeit, bosszúságait, gyengeségeit. Leírja mikor volt szerelmes és mikor játszotta csak meg. A világ és Európa kirekesztette, leigázta,becsapta.
10/9

Nicholas Evans: A suttogó

Nem messze New Yorktól, egy havas téli reggelen a tizenhárom éves Grace és barátnője, Judith lovaglás közben a jeges vasúti töltésről egy kamion alá csúszik. Judith és lova szörnyethal, Grace életben marad, de fél lábát elveszíti. Gyönyörű lova, Zarándok csak egy jólelkű állatorvos hősies erőfeszítéseinek köszönheti életét. Lassan mindketten felépülnek, de a lelkük nem gyógyul. Grace magába zárkózik, mert nem tudja elviselni, hogy mindenki vadállattá válik. Grace anyja, Annie - egy népszerű magazin nagy hatalmú és könyörtelen főszerkeszője - nem engedi, hogy a lovat elaltassák, mert érzi, hogy azzal megpecséltelné lánya sorsát. Rábukkan egy könyvre, amely csodás képességekkel megáldott férfiakról "suttogókról" ír, akik a lovak fülébe suttogva a legvadabb állatot is képesek lecsillapítani. Kideríti, hogy a Sziklás-hegység lábánál él egy suttogó, és mivel más megoldást nem lát, férje és lánya minden tiltakozása ellenére elviszi hozzá Grace-t és Zarándokot. Ott, Montanában, a végtelen kék égbolt alatt és a hósipkás hegyek között egy szép szerelem nyomán mindannyiuk élete tragikus fordulóponthoz érkezik.
Egy nagyon megrázó könyv. Tragikus Grace és Zarándok balesete. Viszont gyönyörűen leírja egy állat és ember barátságát, kitartását. A táj leirása kifejező. A jellemeket is élethűen ábrázolja. A könyvben van szerelem, baleset, barátság, küzdés, kitartás. Egyszóval minden ami a jó kikapcsolódáshoz kell. Mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet.
10/8

Wilbur Smith: Vad igazság

Egy távoli sziget eldugott repülőterén tizenöten várakoznak a British Airwayes járatára. Az egyik utas rendkívüli jelenség, szépsége oly lenyűgöző, hogy azonnal a figyelem középpontjába kerül. A gép fedélzetén sincs ez másképp: a gyönyörű asszony a világ egyik legveszedelmesebb terroristája, mindenre elszánt, fanatikus és ravasz. A rombolás és rettenet művészeit titokzatos, homályba burkolózó, zseniális elme irányítja, a szervezés ördögien tökéletes. Nyers erő és briliáns logika csap össze a kötet lapjain. Felejthetetlen a végjáték is, az ítélet napja a forró Galileában...
Első könyvem tőle. De megfogott az író lendületessége. A történet jó,néhol kicsit kiszámítható,néhol viszont vontatott.Van ahol komolyan unatkozni kezdtem, míg beindult a történet. Nagy katarzist ne várjunk tőle, kikapcsolódásnak viszont pont megfelelő.

10/6

John Flowles: A lepkegyüjtő

Ferdinánd, a lepkegyűjtő, megüti a totó-főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és "elvarázsolt kastélyában" fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, simogathassa, a birtokában tudja. A kéthónapos, tragédiába torkolló, torz együttlét történetéből a könyv világsikere után nem kevésbé sikeres film is készült.
A könyv eltérően a megszokottól mindkét fél szemszögéből leírja a történetet. Ferdinánd elrabol egy lányt és több mint két hónapig fogva tartja. Nem bántja, szexuálisan nem zaklatja. Mindent megvesz neki,amit csak kér. De el nem engedi. Miranda a fogva tartott. Okosabb és fölényben érzi magát elrablójával szemben, de sajnos semmilyen eszközzel nem tud elszökni. Próbálkozik kedvességgel, erőszakkal még szexualitást is megpróbálja, de hiába.
Furcsa, nagyon ijesztő kettőjük kapcsolata. Függnek egymástól. Se nem szeretik, se nem taszítják egymást. Sajnos a vége szomorú. És az elrabló folytatja egy új kiszemelt lánnyal a történteket. Miranda helyében én is megpróbáltam volna mindenfélét a szökés érdekében, nem bírnám a bezártságot, mégha elhalmoznának is mindenfélével. Főleg, hogy Miranda egy festő, művész lélek, neki kell a szabadság a legjobban.
10/7

2009. június 3., szerda

Victoria Holt: Találkozunk mi még

Elsötétítés, ismétlődő légi támadások, szűnni nem akaró aggodalom a Dunkerque-nél harcolók miatt, félelem a német inváziótól - Anglia a II. világháború első hónapjait éli, s a világégés olyan idilli, békés környezetben is feldúlja az emberek életét, mint Cornwall. A Denver-lányok, Violetta és Dorabella életébe is betör a háború. Violetta már az esküvőjére készült az egyik legősibb cornwalli család tagjával, ám a fiatalembert Franciaországba vezénylik, s Dunkerque után nincs felőle semmi hír, csak menyasszonya és nagyanyja hisz benne rendületlenül, hogy életben maradt, egyszer még visszatér...
Két fiatal lány életét írja meg a történet. Dorabella kissé felelőtlen, mindenféle kalandokba bonyolódik bele, különféle férfiakkal él. Violetta megfontolt, egyetlen szerelmét várja vissza a háborúból rendületlenül.Kis belátás a háborús életbe is.

Vavyan Fable: Kedves, mint egy kéjgyilkos

A Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa növényágyásokat gondoz a kertben. A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén. A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt. Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától. Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek. A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen. A Halálgyári képek és a Valahol Európában – Új fejezet című írások jóval többek, mint „megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk”. Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurá ja azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle! „Érdem-díjas tánctanár tanít: vitustáncot, halálforgást, végvonaglást, rigort, tremort.”
Kicsit félve kezdtem bele az olvasásába,lévén nem olvastam még ilyen jellegű könyvet.
De jó kis kikapcsolódás volt.Esténként jókat vihorásztam,szegény férjem nem kis rémületére.Antiolvasó mivoltát sikerült kicsit megtörnöm mert részleteket olvastam fel neki,igy már ketten derültünk Vavyan történetein.Mert ez a könyv több történetből áll,humorral,szatirával.:)
10/9

Vavyan Fable: Mogorva nyár

Rövid ismertető:
Belloq és akciócsoportos társai különleges kiképzési programból hazatérve tudatják Denisával, hogy egy dél-amerikai országba utaznak nyaralni. Festői helyre érkeznek, ottlétük az első napokban valóban nyaralásnak látszik, ám hamarosan támadás éri őket, és a dzsungelen át kell menekülniük.
Vavyantól eddig főleg a fantasykat olvastam. De ez a könyve is elvarázsolt. Egyszerűen nem akarom vissza vinni a könyvtárba. Azt érzem hogy ez a könyv a birtokomba kell hogy maradjon.:)
Vavyan szóhasználata, egyedi, csipkelődő humora, burleszkjei, sziporkái feldobnának akármilyen történetet is. De itt maga a történet is jó. Adva van egy nagyon szerelmes, irtó kemény zsarulány Denisa. Belloq, a szerelme kommandós. Szabadságolják magukat, mikor is közbe jön egy nagy támadás. És innentől verekedés hegyek, vicces beszólások, némi romantika, természet.
10/9

2009. június 2., kedd

Hugh Laurie: A balek



Természetesen mint elkötelezett House rajongónak szert kellett tennem a könyvre és át is kellett rágnom rajta magam, bármilyen nehéznek is tűnt az eleinte. Sajnos nem mondhatom, hogy kellemesen csalódtam az előzetes kritikákat, nagyon is eltérő véleményeket olvasva.Először is ötven oldalig tartott mire belerázódtam az írói stílusba, pedig imádom az angol humort de ezt most időnként soknak éreztem. Aztán, az események csak a regény felénél kezdtek igazán felpörögni és komolyra fordulni addig nem is igen tudtam eldönteni, hogy ez most egy krimi vagy csak valami kis bunyós novella megtöltve hosszú-hosszú helyzetkomikummal. Az utolsó ötven oldalra pedig annyi esemény és információ jutott, hogy alig győztem megemészteni...A főszereplőről ennek ellére kevés derült ki, nem igazán tudtam "megfogni", abban sem voltam biztos, hogy most legyen nekem szimpatikus vagy ellenszenves?A magyar címadás is rejtély előttem... eredetiben a könyv címe: The Gun Seller ami sokkal többet elárul az egész történetről, mint a magyar névadás... főleg, hogy nem tartanám a főszereplőt baleknak akkor sem ha a "nem szimpi" kategória mellett voksolnék vele kapcsolatban. És, hogy ne feledjem magát a sztorit: Főhösünket katonai múltjára tekintettel felbérelik egy gyilkosságra amit nem követ el, ellenben - számomra teljesen irracionális módon - megpróbálja figyelmeztetni az áldozatot a készülő merényletre. Innen aztán egyre nagyobb kalamajkákba keveredik, mígnem már az egész világot behálózó fegyverkereskedőkkel szemben kell magányos harcát megvívnia.Azoknak mindenképpen ajánlom elolvasni akik szeretik Lauriet és azoknak is akik nálam jobban szeretik a krimiket!Annyit még hozzátennék, hogy meglepődtem mikor kiderült, hogy a regény már jó tíz éve íródott... nyilván, hogy oka van, hogy most került igazán forgalomba, segítve az eladását a Doktor House és Laurie körüli siker és felhajtás.

10/7