2009. október 20., kedd

William Wharton: Búcsú a szerelemtől

Párizs, kora tavasz... Egy fantasztikus találkozás megváltoztatja két ember életét: az ötvenéves amerikai festőművészét és a hetvenkét éves francia vak hölgyét.
A nem mindennapi, megrendítő történet arra inspirálja az olvasót, hogy próbálja meg másképpen látni a világot, és elgondolkozni azon, mi az életben az igazi érték, mi a szeretet és mi az ártatlanság.
"A szeretet nem kizárólagos, nem válogat, inkább egyesít, magába ölel mindent és mindenkit."
Nem szokványos könyv. Nincs cselekménye, de mondanivalója annál inkább. Jack egy ötven éves festő, aki keményen dolgozott egy nagy cég fejeseként, folyton utazott, nem a festést választotta hivatásának. Gyönyörű családja volt, de elhanyagolta őket, míg a felesége meg nem csalta. Ekkor döbben rá az élet rövidségére és elhagyja őket, Párizsba költözik minden földi javak nélkül, kevés pénzzel. Megjárja az alkoholizmust, a csövesek életét, majd kilábal a válságból és festeni kezd. Ekkor ismerkedik meg Mirabellel, aki kényszer vak, édesanyja tragikus elvesztése, azaz gyermekkora óta. Zenél, remekül főz, imádja a galambokat, de még hetvenkét éves kora ellenére a gyermekkorban él. Sorsszerű a találkozásuk. A könyv nagyon szépen leírja Franciaország tájait, nevezetes tereit. Továbbá e két ember életét, egymás elfogadását, kölcsönös segítségnyújtását, szeretetét. A vége szomorú, Mirabell meghal és Jack vissza költözik a családjához. Ami érthetetlen, megbotránkoztató volt, hogy Jack nem intézte el a temetést, hanem a templomtoronyba vitte Mirabellt halála után a galambjai körébe.

10/7

2 megjegyzés:

Natasha írta...

Szia!
Légy szíves írj egy e-mail erre a címre (natashaklimov@gmail.com), mert szeretnénk egy olyan aloldalt létrehozni, ahol a Te bejegyzéseidet is ajánlani tudnánk.
Várom e-mailed. Üdv

Melinda írta...

Megrendítő romantikus történet, azt hiszem olyan amely feltétlenül a női léleknek szól...:)