2009. július 19., vasárnap

Dallos Sándor: A nap szerelmese + Aranyecset

Régóta szerettem volna már elolvasni ezt a két könyvet, most sort kerítettem rá. Ha egészen őszinte vagyok, akkor kicsit másra számítottam, mint amit aztán kaptam, de végülis ez nem egy kitaláció, hanem egy valódi, hús-vér ember életének a története. (Azt nyilván nem tudom, hogy mennyire hiteles a könyv.)
Az történet elején egy asztalosműhely életébe csöppenünk bele, ahol egy kis fiatal inas, Miska dolgozik. Szülei meghaltak, nagybátyja pedig nem fizette a tanulmányait, hanem elküldte inasnak, hogy eltartsa magát. A kis Miska már ekkor is rajzol szabadidejében titokban, bár itt még tiltják. Innen aztán később a rokonoknál való tartózkodás és többhónapnyi betegség után Budapestre megy tanulni. Budapestről rövidesen a bécsi akadémiára kerül tovább tanulni. Itt beleszeret a báróné, Koltay Denise és egy svéd bárónőnek álcázva magát beiratkozik az akadémiára szintén, hogy egymáshoz közelebb kerülhessenek. Szerelem alakul ki közöttük, de pár hónap múlva végeszakad a kapcsolatnak.
Ezután Miska Münchenbe, majd Düsseldorfba megy festészetet tanulni nagy mesterekhez. Közben Magyarországon megismerkedik későbbi jóbarátjával, Lacival (Paál László – festő), aki élete folyamán mindig átsegíti a szakmabeli nehézségeken.
Időközben több nővel is kezd kapcsolatot, de nem állapodik meg, csak szeretőket tart, de ezzel még a házassága alatt sem hagy fel.
Utolsó állomása Párizs, ahol letelepszik és alkot. Később itt is nősül meg és már nem költözik haza Magyarországra.
Az elválás után tizenöt évvel Párizsban újra felbukakkan a báróné és folytatódik a szerelem, bár ekkor már csak erős, mély szeretetet éreznek egymás iránt, nem olyan tomboló szerelmet, mint korábban. Néha nem is értik meg egymást kisebb kérdésekben.
Párizsban festi meg Munkácsy élete fő műveit is, a három legnagyobb festményét élete vége felé közeledve.
Bár a történet nem tetszett, megismerkedhettem vele, hogyan is készül egy festmény, milyen volt egy festő élete és egész konkrétan Munkácsy Mihályt is megismerhettem, ahogy a lapokon megelevenedett az életútja. Mindenképpen szeretném ezt a két könyvet még újraolvasni.
Most sajnos nem értettem meg Munkácsy érzéseit, gondolatait teljesen, de bízom benne, ha később újra olvasom, meg fogom érteni.

Értékelésem: 10/8

5 megjegyzés:

judy írta...

A nap szerelmese az idei év egyik kedvenc könyve.Sajnos a második részét még nem találtam bent a könyvtárban

Barbara írta...

Annyira szeretném megnézni Clara Swensont azaz Koltay Deniset,annyit áradoznak róla hogy milyen gyönyörű volt,nem talált valaki véletlenül valami festményt vagy képet róla?Egyébként nekem tetszett a könyv,bár Munkácsy személyiségét valahogy nem szerettem meg....

Jemábel írta...

Nagyon szeretem ezt a 2 regényt, bár valamiért azt gondolom ennyire nem volt sírós Munkácsy. Clarara én is kíváncsi lennék.:)

Menda írta...

Tudom,ez most sokaknak fájni fog, de a könyvben szereplő szerelmi szál az egyedüli kitaláció - Sven nem létezett. Ezt Dallos Sándor lánya nyilatkozta: az apja eredetileg filmhez gyűjtött anyagot, de nem engedték neki leforgatni anno, vagy nem volt rá pénz - a lényeg, hogy a szerelmi szál nem valós... Ne keressetek képet Svenről...

Menda írta...

Szóval Dallos úgy gondolta, ha már ennyi anyaga van, megírja regényként. Ezt a kapcsot kihagytam az előző megjegyzésből... De élete főműve lett belőle. Hála annak a mindenkit elringató, felizgató szerelmi szálnak a festő és Sven között...