2009. július 17., péntek

Barbara Delinsky: Indián nyár

Natalie Seebring férje halála után fél évvel ismét házasodni készül, ám gyermekei, Susanne és Greg Seebring ezt nem tudják elfogadni, felháborodnak és nem keresik édesanyjuk társaságát. Natalie szeretné, ha utódai megismernék történetét, érzéseit. Így kerül Asquonsetbe Olivia, aki már régóta restaurálja a család fotóit, és az itt megkeresett pénzből szeretné dixlexiás lányát a megfelelő iskolába járatni. De ennél egy sokkal fontosabb dolog miatt szeretné ezt az állást: szeretne a családhoz tartozni, titkon eg olyan nagymamáról álmodozott mindig is, mint Natalie...
Natalie rengeteget mesél a lánynak. Családjuk korábban Newn Yorkban élt, ám a gazdasági válság idején a bank, ahol édesapja dolgozott, csődbe ment. Így kerültek Asquonsetbe, ahol szinte semmi nem volt. Mikor a család Asquensetbe érkezett, Natalie megismerkedett Carllal, aki a szőlőskertben dolgozott. Amolyan szerelem elős látásra volt, azonban Natalie szülei más férjet képzeltek el lányuknak. Carl a háborúba ment, s időközben Natalie összeházasodott Alexanderrel, ugyanis pénzt remélt a férfitől...
Natalie történetének megismerése közben zajlik az élet Asquensetben. Olivia és Carl fia, Simon a kezdeti ellenségeskedés után különösen szoros kapcsolatba kerülnek... Azonban szép lassan eljön a nyár vége, és Oliviának tovább kell állnia, ugyanis Natalie csak nyárra alkalmazta őt..
Idővel megjelennek Natalie gyermekei is...
A könyv végére számos kérdésre kaphat választ az olvasó:
- Vajon Susanne és Greg meg tud bocsájtani édesanyjuknak?
- Simon és Olivia esetleg még közelebb kerülnek egymáshoz?
- Olivia Asquensetben maradhat? Talál lányának megfelelő iskolát? Sikerül beilleszkedniük?
Mindezekre választ kap az olvasó, s köben megismerheti Natalie egész életét, a szőlőskert felvirágzásának nehézségeit. Egy érzelmekkel teli könyv, fantasztikus leírásokkal. Jelen van a szerelem, gyengédség, aggódás, ellenségeskedés, és minden egyéb érzelem is. A történet is csodálatos szerintem, magával ragadt, sokszor én is abban a világban éreztem magam.

10/10 pontot adok

Nincsenek megjegyzések: