2009. június 4., csütörtök

John Flowles: A lepkegyüjtő

Ferdinánd, a lepkegyűjtő, megüti a totó-főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és "elvarázsolt kastélyában" fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, simogathassa, a birtokában tudja. A kéthónapos, tragédiába torkolló, torz együttlét történetéből a könyv világsikere után nem kevésbé sikeres film is készült.
A könyv eltérően a megszokottól mindkét fél szemszögéből leírja a történetet. Ferdinánd elrabol egy lányt és több mint két hónapig fogva tartja. Nem bántja, szexuálisan nem zaklatja. Mindent megvesz neki,amit csak kér. De el nem engedi. Miranda a fogva tartott. Okosabb és fölényben érzi magát elrablójával szemben, de sajnos semmilyen eszközzel nem tud elszökni. Próbálkozik kedvességgel, erőszakkal még szexualitást is megpróbálja, de hiába.
Furcsa, nagyon ijesztő kettőjük kapcsolata. Függnek egymástól. Se nem szeretik, se nem taszítják egymást. Sajnos a vége szomorú. És az elrabló folytatja egy új kiszemelt lánnyal a történteket. Miranda helyében én is megpróbáltam volna mindenfélét a szökés érdekében, nem bírnám a bezártságot, mégha elhalmoznának is mindenfélével. Főleg, hogy Miranda egy festő, művész lélek, neki kell a szabadság a legjobban.
10/7

1 megjegyzés:

Jemábel írta...

Kamaszként nagyon beleszerettem a könyvbe, de most tizenév elteltével már nem tetszett annyira.