2009. május 5., kedd

Szabó Magda: Für Elise

Szabó Magda 2002-ben megjelent műve. Életrajzi ihletésű, saját családját, gyerekkorát, érzelmeit, világát rajzolja elénk. A történetet nem kell egyben elolvasni, nem egy átrohanós, végigolvasós könyv. Az írónő maga is előre-hátra jár-kel az időben, olykor előresiet, aztán visszatér a történet időfonalához. Bemutatja édesapját, aki kapott egy csodálatos asszonyt lélektársnak, de sosem kapta meg tőle a vágyott melegséget, a testi szerelmet, csak a családot, a nyugalmat, az otthont. Elénk festi különleges édesanyját, aki "úgy tudott mesélni, ahogy senki más", aki soha nem fogyott ki a tanító, segítő, nyugtató mesékből, akinek mindig volt egy-egy mondata, ami átlendítette az önző, makacs, harcos, fejjel a falnak rohanó gyermek-Magdát a fájdalmas "előhalálokon". Mesél örökbefogadott testvéréről, Ciliről, aki mindenben az ellentetje volt, akit először, féltékeny, szeretet és foglalkozás terén elkényeztett kisgyerekként ki akart űzni az utcára. Aki már akkor, némán, 4-5 évesen megértette a saját gyerek fájdalmát, és elszökött, hogy ne vegye el, ami nem az övé. Aki Magda édesanyját haláláig Mamája névvel illete, mert ő Dódi mamája volt, nem az övé. Mégis testvérévé vált, testvérré, aki mindazt a megértést, szeretet, néma támogatást magában hordozta, ami Magdából hiányzott. Magda volt a tűz, Cili a víz, mégsem oltották ki egymást, hanem lassan megtanultak egymás mellett élni. Cili mégis mindvégig egy álomszerű, megfoghatatlan, tündér-alak marad, néha az az olvasó érzése, mintha a testvér csak Magda képzeletében létezne... Ír arról, hogyan alakult az élete az iskolában, a küzdelmeiről önfejű, makacs, belátást nem tanúsító gyerekként, arról, hogyan alakultak ki észrevétlenül a kötelékek közte és fogadott testvére között, akit egy boldogtalan, viszonzott, de soha be nem teljesülő szerelem fiatalon elsorvasztott.

A dal, Für Elise, a fogadott testvér dala, aki megkérte Magdát, hogy írjon hozzá szöveget. "Gondolj rám, ha majd nem leszek, sokszor, sokszor..." és akkor még egyikük sem tudta, hogy milyen hamar kap igazi, fájdalmas jelentést ez a néhány szó, milyen gyorsan szakadnak el a nehezen, észrevétlenül összefűzött szeretetszálak... Magda egyedül marad, szinte mindenkit elveszít, köztük Cilit, testvérét is. A történet az érettségijükig tart, folytatását már elkezdte volna diktálni, de halálával a második kötet mégsem készült el. Így bennem - és amennyire tudom másokban is - fájdalmas hiányérzetet hagyott hátra a könyv, mert a történet nem befejezett, csak félbehagyott. Olvasás közben hozzánk nő Magda családja, beleolvad a lelkünkbe, és szinte mar az információhiány a végén, a tudattal, hogy sosem ismerhetjük meg, mi is történt pontosan...

Mégis mindenkinek ajánlom a könyvet, aki egy kevésbé könnyed olvasmányra vágyik.
10/10


1 megjegyzés:

judy írta...

Most olvastam végig a könyvet.
Sajnálom hogy nem lesz folytatása a ,szivesen olvastam volna még hogy mi történt az iróval és a családtagjaival.Különösen fogadott testvére Cili története érdekelne.
Ami zavart hogy sokszor ugrált az idők között és nehéz volt követni.
Mindenkinek ajánlom !
10/8