2009. március 13., péntek

Paulo Coelho: Veronika meg akar halni

Kiváncsian vettem kezembe a könyvet, ugyanis senor Coelho rettentően felkapott napjainkban. Nem tudtam ezt figyelmen kívül hagyhatom-e vagy bármilyen irányban is hatni fog-e rám.
Az igazat megvallva szerencsére ez egyálatlán nem befolyásolt. Elkezdtem olvasni a regényt és nem jutott eszembe azon töprengeni, hogy miért favorizálják az írót.
Tetszett a nyelvezete, stílusa... van a dél-amerikai íróknak valami sajátos jellegzetessége, történetszövése.
A könyv alapjában egy lányról szól. Veronika átlagos életet él, kívülről szemlélve irígylésre méltó helyzetben van. Mégsem találja a helyét, elunja magát és tablettákkal öngyilkosságot kísérel meg. Elszámítja magát és valaki megmenti. Bekerül egy elmegyógyintézetbe ahol számos dologgal szembesül ami eddig kimaradt az életéből. Az orvosa ugyanis közli vele, hogy napjai vannak csupán hátra, így a lány gátlásoktól mentesen igyekszik átélni eddig elfojtott érzéseit: gyűlölet, szenvedély, düh, szélsőséges szexualitás. Mi pedig ezeken keresztül bepillantást nyerhetünk a Villete néhány lakójának sorsába. Közben Veronikával együtt átgondolhatjuk a saját életünket, elveinket, ő pedig rádöbben, hogy lett volna miért élnie.
A helyszín nem éppen vidám, így depresszióra hajló természetemmel néha le kellett tennem a könyvet, de rengeteg minden megérintett belőle. Mostmár tudom miért olyan népszerű Coelho. Ő is egyike azoknak az íróknak akik tudják mi rejlik az emberben, akik úgy tűnik ismeris és tudják a Lényeget.
Plusz pontot adok a végén a csattanóért, jót mosolyogtam magamon amikor letettem a könyvet. Persze az, hogy ki mit vár a végén egyénfüggő de én örültem, hogy meglepődhettem!

9/10

1 megjegyzés: