2008. augusztus 31., vasárnap

Marian Keyes: Van valaki odaát?

Ez volt az első könyv az írónőtől, ami a kezembe került. Korábban már láttam egy-két könyvét, és ezúttal úgy gondoltam, miért ne próbáljuk ki?
A fülszöveg alapján könnyed nyári olvasmánynak tűnt, ami azért elég vaskos (635 oldal). Elkezdtem olvasni, és eljutottam kb. 250 oldalig 1-2 nap alatt. És ekkor jöttek a hétköznapok, amikor már kevesebb időm volt rá, ill. a cselekmény is átalakult a regényben.
A könyv egy fiatal nőről, Anna Walsh-ról szól, aki elköltözik hazájából, Írországból, hogy. A különféle márkákhoz tartozó munkatársak mind más-más szerencsét próbáljon Amerika legpezsgőbb, leghíresebb, leghírhedtebb városában, New York-ban. Itt rövid keresés után rátalál a világ legjobb állására... PR szakemberként helyezkedik el egy reklámcégnél, akik különböző kozmetikumokat reklámoznakextrém ruházatot viselnek. Annának is idétlen ruhadarabokat és kalapokat kell hordania, de cserébe “kábító mennyiségű ingyenes” termékhez fér hozzá.
Munkája során megismeri bostoni Aiden Maddox-ot, aki szintén New Yorkban él és dolgozik. Egy pár lesznek, összeházasodnak és vidáman élik mókás hétköznapjaikat, míg egyszer csak be nem következik a baleset.
Éppen vacsorázni mennek kettesben, amikor a taxival balesetet szenvednek. Kórházba kerülnek, ahol Aiden rövid időn belül belehal sérüléseibe. Annát pár napig kezelik, aztán hazaküldik Dublinba, ahol a családja ápolja tovább. Ő azonban nem bírja sokáig otthon, így újra felkerekedik és visszamegy New Yorkba, ahol elég nehéz visszarázódnia a hétköznapokba, ill. átélni a következő egy évet a férje nélkül, aki nagyon hiányzik. A sok kalamajkán túl azonban Anna megtalálja újra az egyensúlyt az életében...

Értékelés: 10/9

3 megjegyzés:

csenga írta...

Én nagyon szeretem az irónő stilusát.
Legutóbb a Szusi kezdőknek-olvastam tőle.
Sajnos ezt a könyvét még nem olvastam,de biztosan beszerzem:)
Üdv:csenga

Anheszenamon írta...

Most vettem ki két könyvét az írónőnek a könyvtárból. Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Mamacita írta...

Jelenleg a negyedik könyvet olvasom Keyestől. Az utolsó esély szalon volt az első, mindig valahol magamra ismertem, pl. nem tudtam, hogy más is lép úgy az utcán még felnőttkorában is, hogy ne lépjen vonalra :-))) Következett a Susis könyv, majd a Van valaki odaát? Na ez érintett meg igazán. Többször sírtam rajta, nagyon megható volt. Most olvasom a Rachel's holidayt, ez is nagyon tetszik. Szerintem mindet el fogom olvasni :-)